A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Nagy Sándor: Földi János hadházi évei (Adalékok életrajzához és hajdúkerületi orvosi működéséhez)

teljesíthetnénk, de el látom, ha ez így lenne, életünknél is drágább szabadságainkon soha örökké meg nem orvosolható seb esne, ennélfogva minden szabad választásunknak nyaka szakadna. Ha így vagyon a dolog, őexcellentiájának nyomósán kellene telelni magyar nyelven, hogy mindenek a T. Kerület tagjai közül megérthessék, és megírni: 1° Hogy a lelkünkig érő szomorúság foglal el bennünket, amidőn azon mostoha sorsunkra emlékeztetünk, mely által legelső fennállásunktól fogva gyakorlott szabad igazgattatásunk módjától elestünk. 2° Mely nagy költséggel és fáradtsággal mehettünk éjjeli, nappali iparkodásunk után arra, hogy minden arra való ok szolgáltatáson kívül tőlünk elvétetett elébbeni igazgatásunk módját visszanyerhessük. 3° Hogy annyi vérontásokkál és temérdek költségekkel szerzett és megtartott szabadságunknak e vala eleitől fogva egy kiváltképen való része, hogy akármely hivatalra közinkbe akárki is szabad akarat szerint választatott. 4° Hogy e szerint a szabad választás szerint elébbeni állapotunkra visszaállíttatván, most is magunk választottunk magunknak fizikust és már actu vagyon. 5° Ezen szabad választást legkegyelmesebb királyunk őfelsége kiadott kegyes Decretuma által most is kegyelmesen megerősíteni méltóztatott. 6° Hogy akit mind tudományára, mind ezen Ttes Kerületben lévő nép géniusához alkalmatosnak lenni ítélvén már elhívtuk és kenyerétől megfosztottunk, nem látjuk által, mikép eshetnék meg, hogy az mi általunk hivatal nélkül maradjon. 7° Hogy esméretes lévén előttünk Tettes Szabolcs vármegyének mind a két fizikusa, tudjuk, hogy a köznépnek s magunknak sincs egyikhez is contidentiája, és így minden haszon nélkül lenne akármelyik is grémiumunkban. 8° Hogy ha mind nékünk, mind a köznépnek akarata ellen esnék meg a Tettes Vármegye akármelyik fizikusának, a már jelenlevőnek orvosolhatatlan kárával való bejövetele, attól tartunk, hogy az a jó harmónia, mely a szomszéd Tettes Vármegyével fennállott, nagy csonkúlást fog szenvedni. 9° Minden Tettes Vármegyének szabadságában áll, hogy maga fizikusának azt hívjon, akit tetszik, nem látjuk okát, hogy miért fosztatnánk meg ettől a szabadságtól annyival is inkább, hogy az ország statusi közzé számláltattunk, de ezen kívül is ez szabadságinknak egy kiváltképen való része, amint feljebb illeténk." A levél további részében a főkapitány azt tanácsolta, hogy ha még más érveket is tudnának a kerület tisztjei, azokat is írják meg a főispánnak, majd így fejezte be: „Azonban oly ítélettel volnék, hogy mivel ez olyan dolog, hogy ha ebben megbukunk, örökös kárt vallunk, a feljebb írt módon a levelet elkészítvén, megérdemli, ha egy pár deputatus viszi Kassára őexcellentiájához és szóval is kérni fogja őexcellentiáját, hogy méltóztassék elébbeni drága szabadságinkban megtartani és amely költséget és fáradtságot okozhatna ezen sérelmünknek elhárítása, azt tőlünk eltávoztatni."

91 A levélből kitűnik, hogy a főkapitány ismerte Földi kitűnő képességeit, s a közjogi szempontok mellett ezért is ragaszkodott a megválasztása miatti beavatkozás elhárításához. Az 1791. október 1-én tartott közgyűlésen olvasták fel a főkapitány levelét, de további érveket nem fűztek hozzá s úgy határoztak, hogy a már megválasztott fizikus mellett kitartanak. Erről Splényit a főkapitány indokainak felsorolásával értesítették. A levelet nem deputátusok vitték Kassára, hanem rendes postával küldték el. Splényi és a vármegye tudomásul kellett vegye a kerület álláspontját, mert erre az ügyre többé nem tértek vissza. Ugyancsak az október 1-i közgyűlésen olvasták fel Földi szeptember 13-i levelét is, és a következő választ küldték: „... Mai napon tartott gyűlésünkben az határoztatott meg, hogy amidőn a közelebbi megesendő Debreceni szabadságra (vásárra) az Úr bé menend, fog ezen nemes 91 Uo. 1791. Fasc. 7. №8. 671