A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Nagy Sándor: Földi János hadházi évei (Adalékok életrajzához és hajdúkerületi orvosi működéséhez)

kozó állítások nem megalapozottak. A későbbi szerzőket azonban Suhajda kérdőjele még csak óvatossá sem tette. Sőt ezután jelentek meg azok a Földi János életével foglalkozó írások, amelyek az eddig említett megbízhatatlan állításokat minden alap nélkül újabbakkal toldták meg. Irodalomtörténetünkben az első részletesebb Földi életrajz szerzője Mixich Lajos. Neki az eddig említett forrásokon kívül már rendelkezésére állt az 1890-ben közreadott Kazinczy levelezés is. 1905-ben megjelent könyve szerint felhasználta az ezekben található adatokat: „Az életrajzi adatok Szinnyei Józseí: Magyar írók Élete és Munkáiból, a Szépirodalmi Szemléből (1847. I. 289.) és Földinek Kazinczyval folytatott levelezéséből (kiadta Váczy János) valók" - írta az életrajzhoz fűzött jegyzetben. Mixich tehát önálló kutatást nem végzett, hanem a nyomtatásban már megjelent adatok alapján írta meg Földi életrajzát. De nézzük meg, hogyan színezte tovább az elődök adatait: „Ennyi szép terv kivitelét akadályozza meg házassága, melyet 1790. április 14-én köt Weszprémi Juliskával, Weszprémi István, híres debreceni orvos leányával. Juliskát talán már előbb megismerte valahogyan és megszerette, mert a Museum első negyedében (1788) írja Catullus után: Senkihez Juliska férjhez. Én kívülem, nem mehet-. Senkit ő, azt mondja, míg él. Én felettem nem szeret: Sőt ha ő azt látni fogja. Hogy kívüle mást veszek. Én tovább nem élek, úgy mond. Én azonnal el veszek. Az irodalomért lelkesedő debreceni barátai és felesége körében nagyon boldog lehetett volna. A boldogságát csak tetézhette volna az, hogy házassága első évében fia született, de boldogsága nem tartott sokáig. . . Mert mint házas ember nem volt boldog. Ez nem rajta múlt, hanem feleségén, aki a szerény, magába vonuló férjet - hisz jórészt az irodalomnak és tudománynak szentelte szabad idejét - hamar megunta és máshol keresett magának kárpótlást. Már 1791 májusában írja Kazinczynak: 'Meg ne házasodj, ha dolgozni akarsz. Hej, sokat szenvedtem már én Anakreon miatt!' Felesége, akit Csokonai 'trepida zelotypia -nak nevez, míg ő terhes orvosi kötelességét teljesíti, Debrecenben mulat. Ez az asszony, aki hivatva lett volna Földit az élet nehéz küzdelmeiben támogatni, szerencsétlenné tette örömökben eddig amúgy is szegény életét. Most már minden idejét a tudománynak szentéli, abba öli bánatát. . . Három gyermeke volt, mindhárom fiú, 1791-ben született Lajos, mind között a legkedvesebb, 1793 február 18-án (sic!) Imre, 1796. november 8-án Rafael. 1801. március 25-én meghal legidősebb fia, Lajos. Ez a nagy csapás az amúgy is beteg Földit mélyen megrendíti és az annyi sorscsapáson keresztülment apa néhány nap múlva követi gyermekét: 1801. április 6-án sorvadásban meghal. Felesége nemsokára újból férjhez ment.. .'"

51 Mixich könyvének megjelenése után egy évvel - 1906-ban - tette közzé a Pesti Napló Gagyhy Dénes Weszprémi Julánna с írását/'

2 A szerző Földi szerelmére az alapmotívumot kétségkívül Mixich tanulmányából vette, de romantikusan kiszínezte. Földi „még csak amolyan medikus-diák volt, akit a nemes lelkű orvos (t. i. Weszprémi István) árvasága miatt, de nagy esze és széles tanultsága kedvéért is pártfogásba vett. . . Az öreg fizikus azt vélte, hogy kémiai laboratóriuma, medikus műszerei és könyvtára 41 Mixich Lajos-, Földi János (Budapest, 1905) 11-12. és 14. -HJ-J-. 42 1906. dec. 6-i 335. sz. 1-3. Erre a cikkre dr. Szilágyi .Ferenc, irodalomtörténész volt szíves figyelmemet felhívni, amelyért ezútqn mondok, köszönetet. - Gagyhy Dénes (Eted 1873-1923.. Budapest) író, irodalomtörténész. Egerben, Pozsonyban, Székesfehérváron, végül Budapesten volt tanár. .j;, •.;>-.'" 656