A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Nagy Sándor: Földi János hadházi évei (Adalékok életrajzához és hajdúkerületi orvosi működéséhez)

csalogatják hozzá az iíjút. Talán még egy kis szeretet és ragaszkodás is, gondolta, amit ő bizonyosan meg is érdemelt tőle. Igen, ezért is járt a doktorandus uram, de nem ez volt a íő ok." A szerző szerint Juliska miatt járt oda, akinek azonban - az érzelgős beállítás szerint - nem merte megvallani szerelmét, hanem verset írt hozzá, s ezt Weszprémiék kertjében rátűzte arra a rózsára, amelyet Juliska legjobban szeretett. Egy reggel aztán Juliska a lakás utcai ablakában könyökölt. Földi arra ment, behívta s a kertben Juliska megtalálta a rózsán a verset és boldogan, sírva borult Földi nyakába. A házasságról ezeket olvassuk: „Hadháza nem volt valami világi hely. Nem volt benne sem fölöttébb nagy társaság, sem víg, mulatságos élet. Juliska pedig - immáron Földi Jánosné - szerette a dínom-dánomot, a lakodalmat. Tudta, hogy szép, szerette, ha körülrajongják. Nem öreg urak, de ifjú, tüzes szemű gavallérok. A férje is kezdett nem tetszeni, naponként több kifogásolnivalót talált rajta. Hol a ruháján, hol a viselkedésén. Mit bánta, ha agyondolgozza is magát, csak neki teljék bársonyos ruhára, arany ékszerekre. Lám mennyivel más KÁLLAI TAMÁS (kiemelés tőlem N. S.) a nemes magisztrátus írnokai Egyenes, mint a nád és hajlékony combjához úgy simul a feszes magyar nadrág, mintha rá volna öntve; bajusza hetykén kipödörve, aranyrojtos nyakkendője csokorba kötve, ha énekel messze hangzik a kurjantása, ha táncol, ezüst sarkantyúja kiveri a nóta dallamát. Hát az ölelése, meg a csókjai Földi Jánosné asszonyomnak szerfölött sok dolga akadt Debrecenben.. . a hetyke menyecske bent mulatott a városban, élte világát kedvére, azzal, akivel akarta. A magisztrátus írnoka ilyenkor nem vezette a protocollumot, mert másutt volt elfoglalva-, szép asszony várta, annak lett a lovagja, míg Debrecenben időzött. A tisztes doktor ez alatt vigasztalta a haldoklókat, írta a tudományt, ringatta csecsemő gyermekét, ette a szolgáló íőztét. Sok keserű bánat érte négy-öt esztendő leforgása alatt. .. A szeretetreméltó jóbarátoknak volt gondjuk arra, hogy Kállai Tamás nevét mihamarább megismerje. Megismerte és meggyülölte azzal együtt, akiért meg kellett ismernie. A tudós orvosnak nem volt ínyére már a munka sem, a költészet sem nyújtott enyhülést, felebarátinak szeretete és hálája nem vigasztalást. Tíz évi kínos vergődés után. . . özvegyen hagyta hitvesét. A menyecske hamar vigasztalódott. Nem is kellett soká várakoznia és keresnie - kéznél volt a régi szerelő. NAGYHAMARSACGAL (kimelés tőlem N. S.) Kállai Tamásné asszony lett belőle. De nincs Istenáldás a csalfaságon és hitszegésen! Tamás urat is utolérte a végzet bosszuló keze s hasonlóval fizetett neki, miként ő a derék Földi Jánosnak. Megcsalta őt is az asszony a SZOMSZÉD (kiemelés tőlem N. S.) Szabó Györggyel, a szűrszabó mesterrel. Ő még szálasabb, erősebb ember volt nála is... (kipontozás az eredetiben). Tizenöt esztendő múlva ő is elköltözött s Weszprémi Juliánná újra nevet cserélt: Szabó György né lett. Nevét haláláig megtartotta, de férfibarátait ezután is cserélgette. Nem a szerelem kötötte a férfiakhoz, hanem a szenvedély, a tűz, a háborgó vér." Gagyhy Dénes írása nem több érzelgős tárcánál, Kállainak még a nevét sem ismerte pontosan. Tudjuk, hogy András és nem Tamás volt. Testi alkatáról sehol nincsenek adatok, alakját a szerző képzelete teremtette ugyanúgy mint azt, hogy Földi színlelt barátainak mesterkedése folytán értesült felesége hűtlenségéről. Egyáltalán lehetséges-e, hogy Weszprémi Juliánná még Földi Jánosné korában intim kapcsolatba került Kállai Andrással s ez keserítette meg férje életének utolsó négy-öt esztendejét? Kállai András 1816. május 12-én halt meg „száraz betegség"-ben 31 éves korában.

43 Az anyakönyv szerint 1785. február 21-én született, apja Kállai András, anyja Túri Erzsébet,

44 Földi János halálakor tehát 16 éves volt. Gagyhy szerint ő az a délceg fiatalember, Debrecen város kancellistája, aki 4-5 évig keserítette Földit. Csakhogy 4-5 évvel korábban Kállai András mindössze 11-12 éves volt, ekkor hát sem kancellista, sem Földiné csábítója nem lehetett. Még ha nem ismernénk Kállai András életkorát, akkor is merő kitalálásnak kellene tulajdonítanunk, hogy Földinek 43 TREA. Nomina Mortuorum in Ecclesia Helveticae Confessioni Addictorum Debrecinensi a l

a Januarii 1816-1830-ig bezárólag. A bejegyzés a lakhelyet is feltünteti. 44 Uo. Születési anyakönyv. 42 Déri Múzeum Évkönyve 657