A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Nagy Sándor: Földi János hadházi évei (Adalékok életrajzához és hajdúkerületi orvosi működéséhez)

főbíró vívott a vávoe művelődéséért, a magyar nyelv ügyéért s mint az ún. úri párt vezére, a református egyházon belül a haladásellenes papi hatalom ellen. Ezek az évek döntő hatással voltak Földi szellemi fejlődésére. Ekkor jegyezte el magát a természettudományokkal. Mély humanizmussal párosult természettudományos hajlamai. Hatvani és Weszprémi példája, az orvosi pálya felé irányították. 1781-ben befejezte kollégiumi tanulmányait, de az anyagi támogatás nélkül élő ifjú nem mehetett Budára, az orvosi karra. Mi mást tehetett: ismét állást vállalt, hogy összekuporgasson annyi pénzt, amivel nekivághat az egyetemnek. Három és fél évig Kiskunhalason rektorkodott, tanította a reá bízott gyermekeket. Halason töltött idejéről ennél többet nem is tudunk. Bizonyos, hogy nagyon szerényen élt, és sikerült jövedelméből annyit félreraknia, hogy 1784-ben állását otthagyva, hozzáfoghatott régi vágyának megvalósításához. Pestre ment és 29 éves fejjel végre beiratkozhatott az egyetemre. Az orvosi kart ebben az évben helyezték át Budáról Pestre. Ideiglenesen a célra teljesen alkalmatlan pálos kolostorba. Innen 1786. július-augusztusban költözött át a mai Semmelweis és Kossuth Lajos utca sarkán levő volt jezsuita házba. Ezt átalakították ugyan, de sem az épület, sem a felszerelés nem volt megfelelő a korszerű orvosképzésre. A professzorok ugyan szakmájuk elismert tekintélyei voltak, de a felvilágosodás eszméi s a magyar nyelv ügye - Rácz Sámuel kivételével - nem érdekelte őket. Földi az egyetemen egészen más lég-^ körbe került, mint amilyenben a debreceni kollégiumban nevelkedett. Nem elégedett meg hát azzal, amit az orvosi kar nyújtott számára. Szaktudománya mellett az irodalom, a magyar nyelv és művelődés ügye foglalkoztatta, ezért kapcsolatot keresett a pesti írókkal. A nagy műveltségű irodalomszervező, idős Ráday Gedeon különösen megkedvelte és bizalmába fogadta a tehetséges fiatalembert. Amikor Kazinczy felvetette a Magyar Museum megindításának gondolatát, s hogy azt Pesten nyomtatnák, őt ajánlotta korrektornak: ,,Ha ugyancsak a kinyomtatás Pesten találnék lenni, tudok itt egy érdemes medicinát tanuló Ujat, Földi János uramat, aki örömest magára fogná vállalni a nyomatáshan szükséges correctiot" - írta 1788. február 15-én Kazinczynak.

10 Kazinczy szívesen fogadta Ráday ajánlatát. Földi neve nem volt ismeretlen előtte, mert még 1783. április 1-én katonai szolgálatot teljesítő testvéröccse - Kazinczy László - elküldte hozzá ,,a halasi mester munkájából. . . Egy Pasit nevű szép leányról"

11 c, verset, de tudott Földiről azért is, mert már 1787-ben hat verse és egy verstani értekezése jelent meg a Magyar Musáhan. A folyóiratnál Földi végezte a korrektori munkát. Ezen a réven került levelezésbe és barátságba Kazinczyval, aki ebben az időben még nagyra becsülte a nála négy évvel idősebb költőt. Ennek egyik jele, hogy 1788. szeptember végén a Kassai Magyar Társaságot dicsőítő verset kért tőle. De Földi éppen ezekben a napokban készült utolsó egyetemi vizsgáira. „ígérem, - írta felkérésére - hogy ezen Társaságról némely örvendező verseket fogok írni, de megenged talán most abban a Tek. Űr, megenged az egész Társaság, hogy mostani legszorgosabb állapotomnak környülállási miatt ezen magam előtt is kívánatos szándékomat nem teljesíthettem. Most készülök doctori súlyos exainenre, melynek már 10, 12 nap alatt meg kell esnie, fogadom, hogy ezen áltál esvén, ezután egy részét időmnek s tehetségemnek az efélekre fogom szentelni és lesz talán valaha az a szelő Kazinczy Ferenc Levelezése I. (Közzéteszi Váczy János, Budapest, 1890) 118. sz. levél. (A továbbiakban: Kazinczy, a római szám a kötet, az arab szám a levél sorszámát jelzi.) 11 Uo. I. 30. 649