A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Nagy Sándor: Földi János hadházi évei (Adalékok életrajzához és hajdúkerületi orvosi működéséhez)

rencsém, hogy e célban is mutathatok valamit."

12 Ebben az - első ismert levelében részletesen foglalkozott verselméleti kérdésekkel s néhány Catullus és Horatius fordítását is elküldte az irodalmi életben egyre nagyobb tekintélyű Kazinczynak. Ez a levele egyébként annak is bizonyítéka, hogy milyen bensőséges viszonyban volt a medikus Földi az öreg Rádayval: „. . . serkentettem magyar poétáinkról öszveszedett jegyzéseinek elvégzésére . . . Ezt az urat igen is sürgetni kell, mert idős ember. Az élete eljár, egy halál s vége lesz minden igyekezetének, pedig sok munkái vágynak télben, én tudom - éspedig oly munkák, amelyeknek végrehajtására másnak oly módja nincsen, legalább kevésnek lehetne az a szerencséje több fáradtsággal is."

13 A Pesten töltött négy esztendő nagy hatással volt Földire. Bekapcsolódott az akkor már pezsdülő irodalmi életbe, Ráday Gedeon gazdag könyvtárában pedig kitárult előtte a világ. A Ráday Pál által a XVIII. század elején alapított könyvtárat fia: Gedeon különösen a század közepétől fejlesztette nagy anyagi áldozattal. Jelentős összegeket fordított szépirodalmi, jogi, történelmi és teológiai művek mellett a legújabb természet- és orvostudományi könyvek megszerzésére is. Az európai műveltségű főúr könyvtárfejlesztő tevékenysége nem volt öncélú. Péceli kastélya nyitva állt minden érdeklődő tudós, vagy tanulni vágyó diák előtt. Talán még kölcsönzéssel is foglalkozott, hiszen Weszprémi István is hozzá fordult Debrecenből 1769. január 22-i levelében, mert amint írta: „Bizonyos relatioból úgy értettem, hogy az úr egyéb foglalatosság! között, mostanában a Medicusoknak írási körül szemlélődik: én pedig. . . a Magyar- és Erdély-Országi orvos Dodoroknak életeket. . . kezdettem . . . kidolgozni.. . kérem . . . a mellyeket ítél ez én feltett célomnak elérésére tartozandónak lenni, méltóztassék . . . Signaturába tenni. . . fogok módot. . . keresni, hogy mindazt valamellyet énvelem cominunicalni méltóztatik. . . kezemhez vehessem! "

14 Ebben a közel tízezer kötetes könyvtárban Földi megtalálta a felvilágosodás korának összes jelentős műve mellett a legkitűnőbb orvosi munkákat is. így a kor eszméiben, a külföldi és magyar haladó irodalomban való tájékozódás mellett arra is módja nyílt, hogy az orvosi kar által nyújtottnál alaposabb szaktudományi ismereteket szerezzen.

1

' Földi Szatmárnémetiben Földi orvosi vizsgáit 1788. október 20- és 21-én letette, és doktori oklevelét november 21-én kapta meg. A diploma megszerzése után egy kevés ideig ,,Hely nélkül való és bujdosó"^ volt. 1789. január 15-én Szatmárnémetiben városi orvosi állást foglalt el. Itteni hároméves orvosi munkáját eddig még nem sikerült felderítenem, életének e szakára csak Kazinczyhez írt levelei nyújtanak néhány adatot. 12 Uo. I. 150. 13 Uo. 14 Weszprémi István: Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajza. Első száz. (Budapest, 1960) XLIII. 15 A könyvtárral részletesen foglalkozik Vida Mária: A Ráday könyvtár orvostörténeti jelentősége a XVIII. században с tanulmánya. In: Orvostörténeti Közlemények 64-65. (Bidapest, 1972) 61-82. 16 Kazinczy I. 174. 650