A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Nagy Sándor: Földi János hadházi évei (Adalékok életrajzához és hajdúkerületi orvosi működéséhez)

E tanulmánnyal nem lehetett célom teljes Földi-életrajz közreadása, mert kézirati hagyatékának jórésze még nem került elő. Eddigi kutatásaim eredményét viszont abban a reményben foglalom össze, hogy ezzel adalékokat szolgáltassak a majdan megírandó Földi-monográfiához. Földi János ifjúsága A családra a XVII. század második felétől vannak megbízható adataink. Földi 1794 júniusában nemessége „most munkában lévő productiojának könynyebbítésére" a hajdúkerülettől bizonyságlevél kiadását kérte, hogy mióta itt szolgál, mindig nemesi szabadságban élt „és nem úgy mint Hajdú".

5 A közgyűlés 1794. június 14-én foglalkozott a kérelemmel és miután „Mind nemes Hadház városa bizonyságot tévén, mind közönségesen ismeretes, hogy (Földi) nemcsak úgy, mint hivatalbeli személy, hanem tulajdon maga személyére nézve igaz nemesi szabadságban élt és nemesnek tartatott. . .",

f) az igazolás kiadását rendelte el. Földi az igazolást, az 1665. július 6-án kiadott címeres nemes levelet és négy idős tanú hitelesített vallomását, amely szerint apja is „60 éven át a nemesség gyakorlásában volt"

1

, benyújtotta Szabolcs vármegye közgyűléséhez és fiai: Lajos és Imre nevében is kérte nemességének igazolását. Szabolcs vármegye a nemesség igazolási pert lefolytatta és ennek alapján adta ki 1796. július 25-én a nemesség igazolást.

8 Eszerint Feöldi Márton katonai szolgálatai jutalmául 1665. július 6-án Lipót királytól kapott nemességet s ezt még ez év november 27-én Szabolcs vármegyében kihirdették. A nemességszerző Földi Márton Mátyás nevű gyermekének két fia volt: János és Mihály, ez utóbbi Földi János apja, aki Debrecenből költözött Szalontára, majd ott is halt meg.

9 Földi János 1755. december 21-én született Szalontán. Születése után nem sokkal édesanyja meghalt és apját is már négyéves korában elvesztette. A teljes árvaságra jutott gyermek szalontai éveiről semmit sem tudunk. Későbbi életútja azonban arról tanúskodik, hogy kisebb-nagyobb megszakításokkal, minden anyagi támogatás nélkül, a saját erejéből végezte el iskolai tanulmányait. Tizennyolc éves, amikor 1773. április 24-én - Csokonai születésének évében - először lépte át a debreceni Kollégium küszöbét. 1777-ben azonban kénytelen Bárándon tanítói állást vállalni, hogy a továbbtanuláshoz szükséges anyagi fedezetet megszerezze. Egy év múlva, 1778. március 25-én tért vissza, hogy félbeszakított tanulmányait befejezze. A Kollégiumban elsősorban a kiváló természettudós Hatvani István hatása alá került, ö mélyítette el benne a természettudományok és a felvilágosodás eszméi iránti érdeklődést. Az ekkor már 23 éves ifjú minden valószínűség szerint Hatvani István révén megfordult a híres debreceni orvos: Weszprémi István házában is. Itt a város legkitűnőbb, haladó szellemű emberei találkoztak egymással. Itteni tanulmányai befejezéséig, 1781-ig már érett fővel figyelhette azt a harcot, amelyet Domokos Lajos 5 Hajdú-Bihar megyei Levéltár (továbbiakban HBmL.) Hajdúkerület közgyűlési iratai (továbbiakban közgy. ir.) IV. A. 502/b. 1794. Fasc. 3. №68. 6 HBmL. Hajdúkerület közgyűlési jegyzőkönyvei (továbbiakban közgy. jkv.) IV. A. 502/a. 12. kötet. 7 Szabolcs-Szatmár megyei Levéltár. 1794. Fasc. 10. №1201. Acta pol. 8 Ennek másolati példánya HBmL. közgy. ir. 1797. Fasc. 1. №58. 9 Uo. Földi Mihály János nevű testvérének leszármazottai a XVIII. század végén is debreceni lakosok voltak. 648