A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Kilián István: Csokonai és Puky István barátsága

10-én követválasztás zajlott le Borsod megyében, s Ragályi Tamás

7r> óhajtása ellenére Palóczy László

76 került a követi székbe. Puky Palóczy győzelme után tíz nappal levelében igyekszik megnyugtatni Ragályi Tamást. Heves megyéből visszajövet már hallotta a Palóczy választását követő kedvezőtlen nyilatkozatokból. ,,Már vissza jövetelemmel az utamba többektől értettem azon lett meg indulásokat, és tartottam, hogy az Indulatok, mellyek hajlandók az embereket piszkálni, 's kedvetlenségeket gerjeszteni, Tégedet is ostrom alá veszneíc. Melly szerint ámbár esmérem Hazafiúi buzgóságod, 's Palóczij iránt jóindulatod, a' baráttság még-is felvétette a' Pennát, hogy Nemes Lelkűségedre kérjelek. Meg ne indulj! Fusd meg pályádat dicsőséggel tudván, hogy az elsőséget egyedül a Hazának hasznára szolgáló tehetőség mértéke teszi." Puky Ragályi Tamással együtt a mérsékelt reformpártiak közé tartozhatott s vereségük a nemességnek ezen részében indulatokat szülhetett.

77 1842-ben zajlott Miskolcon a törvényszéki hatvan táblabírák választása, s a hatvan táblabíró közül az egyik Puky István volt.

78 Tagja volt az akkor rangos egyháztanácsnak, s 1844-ben az egyházkerület gyűlésén mint coadjutor a superintendens mellett elnökösködött.™ Hivatali munkájára valamelyest Puky gyászjelentése is hivatkozik: „Csak végét rajzolom az életnek, mellynek kezdete nem ismeretlen, dereka ismeretes vala, mint a pataké, melly vidékjét folyvást haszonnal öntözi, nem mint a folyóé, melly a' hont hol haszonnal hol kárral árasztja el. Milly haszonnal, 's mennyire távol az önérdektől öntözé mint magyar nemes polgár, leginkább Borsod és Zemplén vármegyék, mint Helvét hitvallású keresztyén az alsó-Zempléni egyházi megye 's Tiszamelléki kerület' 75 Ragályi Tamás valószínűleg azonos azzal a Ragályival aki Palóczy Lászlóval együtt a Segítő című szépirodalmi folyóiratot szerkesztette. Kazinczynak is írt egy levelet a készülő Csokonai-kötetről. Egyébként Puky barátsága régebbi keletű Ragályi Tamással, hiszen születendő gyermekének egy levele tréfás kitétele szerint a keresztanyja Ragályi lesz. Vö.: Kaz. Lev. III. 317. Vargha Balázs jelzete. Ugyanő részben közli Ragályi levelét Kazinczynak. Vargha Balázs: Csokonai emlékek. 482. Vö. még Puky levele Csokonainak. Gesztely. 1802. május 20. Csokonai emlékek, 109-110, 566. Ragályi Tamás egyébként Borsodban az első jelentős reformkori egyéniség volt. 1908-ban így nyilatkozott egy beszédében róla Tarnay Gyula: „Akkor, midőn a liberalizmus a magyar hazafisággal volt egyértelmű, a 19. század III. évtizedében tudvalévő dolog az, hogy Borsod megyét a konzervatív megyék közé sorolták. Ragályi Tamás képviselő választásával derengett először a hajnal hasadása;" Idézi: Szendrei János: Miskolcz város története 1800-1910. IV. (Miskolcz, 1911.) 208. 76 Palóczy László Borsod egyik legjelentősebb reformpolitikusa volt. 1783. október 14.1861. április 27. Borsod megye követe volt a reformországgyűléseken, 1848 49-ben a kegyelmi szék elnöke volt. Világos után kötél általi halálra ítélték. Kegyelmet kért. 1861ben ismét ő volt a város országgyűlési követe. Vö.: Szendrei i. m. IV. 231-250. 77 Tekintetes Nemzetes és V[ité]zlő Kis Csóltói Ragályi Tamás Úrnak, több Te(kinlt[e]tes Nfemes] Vármegyék fő Tábla Bírájának, 'Te[kin]t[e]tes Ntemesl Borsod Vármegye Ország Gyűlési Követének. írt[a] Baráttságosan. Pozsonyban Schőndorfgasse 18-n 497. Keltezés: Gesztely 20. Augfustus] 1826. Puky István levele Ragályi Tamásnak. OL Pukycsalád levéltára P 1700 2. csőm. 78 Vö.: Szűcs Sámuel napi krónikája III. 84. A Herman Ottó Múzeum Helytörténeti Gyűjteménye. Ltsz.: 53.4390.4. Szűcs Sámuel életéről és munkásságáról (1819-1889) vö.: Szinnyei: i. m. XIII. 1187; Kilián István: Szűcs Sámuel naplója [I.) A Herman Ottó Múzeum Évkönyve VI. (Miskolc, 1966) Szerk. Komáromy József. 295-315; Kilián István: Szűcs Sámuel naplója II. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve VII. Szerk.: Komáromy József. (Miskolc, 1968.) 267-297. Szűcs Sámuel napi krónikája. A bevezető tanulmányt írta s a napló szövegét kiadásra előkészítette Kilián István. (Miskolc) Sajtó alatt. 79 Vö.: Szűcs Sámuel napi krónikája IV. 127. További bibliográfiát vö. itt. a 78. számú jegyzetben. 634