A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Kilián István: Csokonai és Puky István barátsága

Csokonaitól tehát öt olyan levél maradt ránk, amelynek címzettje Puky István a gesztelyi birtokos. Puky ugyancsak öt levéllel tette érthetővé a kettejük közötti barátságot. Ezekből nagyon sok minden kiderül Csokonai életéről, s ugyanilyen sokat megtudhatunk az ismeretlen Puky István sorsáról is. Élete egy részét Puky István Tiszaigaron töltötte, ahonnan 1801-ben költözött el. Még 1800 végén hozzálátott Gesztelyben egy kis tusculanum építési anyagának beszerzéséhez. Ide akart visszavonulni. Ez jelentett számára szabadságot. Puky ekkor már nős volt, s bár - mint majd látni fogjuk - később törvényesen elváltak, nem valószínű, hogy Puky és Pukyné már ebben az időben is elhidegültek volna egymástól. Az inkább valószínű, hogy Puky sem Igaron nagyapja kúriájában, sem Ongán felesége családjában nem érezhette magát szabadnak, s ezért lelkendezik a vágyott szabadságról Csokonainak írott levelében, amikor hozzáfog gesztelyi tusculanuma építtetéséhez. Tudjuk azt is, hogy 1802-ben született első gyermekük, József. Nem tudtuk megállapítani, hogy ki az az Ira, illetve Iris, akikről Puky utolsó levelében beszél a költőnek. „A legállandóbb és a legtisztább szívű barát" tehát csupán ilyen mélységű kapcsolatban állt Csokonaival? Vagy mindössze ez az Öt-öt levél árulkodik barátságukról? Csokonai és Puky barátsága mások leveleinek tükrében Csokonai pataki hónapjai alatt írhatta debreceni barátjának, Nagy Gábornak azt a levelet, amelyből fentebb már idéztem. S ebben, mint jószívű, tudós hazafiról emlékezett meg Pukyról: „Tiszteld édes barátom Puky István Urat, és e jószívű tudós hazafinak ajánlj kedves emlékezetébe. . . Ha valamelly nagy személy csak emlékezek is róllunk, azonnal vígadunk szerencsénken, és ha egy homályos ifjú vagy egy kis emberke tisztel is, hidegen gondolkozunk. Ha A-íi úr Hlyen volna, hidd el én sem említeném, ha mindjárt excellentiás úr volna is, de minthogy ember és filozófus, s vélem együtt a természetnek legszentebb Istenét imádja, bátorkodtam általad bejelenteni, hogy érdemeit tisztelem."

2

'

1 Nagy Gábor tehát ezidőtájt valahol találkozhatott Pukyval, akire Csokonai joggal hívta fel a figyelmet. Puky ekkor mindössze legfeljebb 17 éves lehetett, öt esztendővel volt fiatalabb költőbarátjánál. Csokonai nem ok nélkül emeli ki ennyire határozottan Nagy Gábornak Puky erényeit, s a költőnek ez a megjegyzése is alátámasztja, hogy közte és Puky között olyan mély barátság, lelki összhang, világnézeti azonosság élt, amely ritkán adódhat az ember életében. ezidőben, 1799 márciusában Nagybajomban vagy Kiskorpádon töltötte idejét. Ezen kívül nincs adat arra, hogy Csokonai Debrecenben lett volna. Vargha Balázs nem tartja Csokonaiénak ezt a levelet, s ezért nem közölte. Ez a levél először megjelent: Ország-Világ 1881. 274. 22 Csokonai levele Nagy Gábornak. (Sárospatak 1795. december 21.-1976.] Csokonai MM II. 813. 814. A levélnek nincs keltezése, ellenben „én itt nyűglődöm ebbe a Pataki világban" megjegyzése, jelzi, hogy Sárospatakon született. Csokonai 1795. december 21-én érkezett Patakra és 1796. július 12-én távozott innen. Vargha Balázs egyébként még 1795-ben született levélnek tartja. Csokonai: MM II. 1072. így december 21. és 31. között kellett keletkeznie. Kérdés, hogy 10 nap elegendő volt-e a költőnek arra, hogy enynyire megutálja a magyar jogtudományt, s ennyire elkedvetlenedjék Pataktól, vagy enynyire megbarátkozzék Pukyval. Alig valószínű, hogy tíz nap alatt olyan mély barátságot kötöttek volna. Ez a rendkívüli jóbaráti viszony, amelyről ebben a levélben is olvashatunk hosszabb időtartamot tételez fel. Csokonainak már korábban is ismernie kellett Puky Istvánt. Ismerettségük, nem pataki eredetű. 623