A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Kilián István: Csokonai és Puky István barátsága

1801. június 26-án Hajdúböszörményből írta Csokonai egy másik levelét Nagy Gábornak: „Barátom! - írja - Engemet Puky úr és Darvasné asszonyság elragadván elragadtak Pazonyba, és onnan felvisznek Ongára: megengedj, hogy véled nem utazhatok, hanem Patakon öszvehoz a jó Isten." Puky és Darvasné tehát Debrecenben lehettek. Darvasné, Darvas Anna anyja, azaz Puky anyósa volt. Leánynevén, mint alább még majd látjuk, Gerlényi Annának hívták. Csokonai nem beszél arról, hogy hol, milyen körülmények között találkozott Darvasné asszonysággal s annak vejével Puky Istvánnal.

23 A költő Ongáról keltezi azt a levelet, amelyben ismét említi Pukyt. Mindenképpen túl akart adni egy könyvön, Vályi Nagy Ferenc históriáján. Úgy látszik Pukynak is ajánlhatta, ő azonban építkezésére hivatkozva nem tudta megvásárolni. „Puky barátom - írja a költő - most építtetvén a Tusculanumot sok költségbe kevergődött s emiatt Vályimat most nem veheti meg."

Ví S végül anyjának Ongáról 1801. július 19-én írta híres levelét, amelyben beszámolt aggteleki útjáról. Ezt a kirándulást vagy inkább körutat Puky társaságában és költségén tette meg. Levelében erről részletesen meg is emlékezik: „Szerencsésen felérkezvén júl. 1. napján Ongára Puky barátommal, 5-én Ragályra mentünk. Ragályi Gedeon urat, a Gömör vármegye vicenótáriusát, mint régi jó barátunkat meglátogatni, aki azt a szívességet cselekedte velünk, hogy maga kocsiján és költségin elvitt Aggtelekre, a híres Baralda nevű Barlangnak megvizsgálására." Ezután részletesen elmeséli éményeit s a barlangban történteket: „Puky úr - folytatja anyjának szóló levelét Csokonai az én nevem is feljegyzetté a magáéval együtt, a többek között arra a pompás kősziklára, amelly mintha sok brilliantokkal ki volna rakva, a leggyönyörűbb ragyogvánnyal játszik. . . Ennek a barlangnak kitapasztalása egész életembeli experientiáim között a legszebbik, legkedvesebbik; hozzájárulván. . . egy rég óhajtott barátommal való szerencsémmel együtt. . . Patakról Puky úrral általmentem Regmecre, s ebéden és szemben voltam - kivel? Kazinczy Ferenc úrral. . ." Ezután még megírja édesanyjának, hogy a szolnoki rezek felől Erős uraméknak tett ígéretét nem teljesítheti, mert sem Puky, sem Nagy Gábor nem utazhatnak a felföldre. A vásárig haza nem megy, írja tovább, hanem Igaron „purizál", tisztázza kéziratait. Csokonai tehát élete legszebb élményét, legtanulságosabb napjait jó barátjának Pukynak köszönheti. Valószínű, hogy megfordult Puky miskolci házában is, hiszen a július 7-én Miskolcon írta Festetics Györgynek szóló levelét.

25 A tavaszi hónapokat 1801-ben a poéta a Miskolc melletti Diósgyőrben illetve Tapolcán töltötte."'

1 Február 9-i dátummal Miskolcról írt valaki Csokonainak egy levelet.

27 Ki írhatta? Nem lehetetlen, hogy a miskolci gyógykúra körülményeit ismertette valaki, talán éppen Puky, a költővel. Lehetséges, hogy éppen Puky vette rá betegeskedő barátját az itteni pihenésre. S ha ez igaz, 23 Csokonai levele Nagy Gábornak. Csokonai: MM II. 874. 24 Csokonai levele Nagy Gábornak. Onga, 1801. július 19. Csokonai: MM II. 878. 25 Csokonai levele Festetics Györgynek. [Miskolc, 1801. július 7.) Csokonai MM II. 875878. Az idézett levél: Csokonai levele Csokonai Józsefnénak. Csokonai: MM II. 879. 26 Csokonai levele Festetics Györgynek: „most utóbb pedig a Miskolc szomszédságában fekvő tapolcai hévízben kényteleníttetem hosszas kúrát tartani. . ." Debrecen, 1801. május 16. Vö.: Csokonai: MM II. 869. 27 Csokonai mentegetőzik, hogy miért válaszolt késve Festetics Györgynek. A posta nem kézbesítette a gróf levelét ki a költőnek, s amikor ezt számon kérte, a posta azzal exkuzálta magát, hogy nem ismerős Csokonai neve Debrecenben. Pedig a közelmúltban több levelet is kapott, az egyik levél 1801. február 9-i dátummal Miskolcról származott. Csokonai levele Festetics Györgynek. Debrecen, 1801. május 16. Csokonai: MM II. 871. 624