A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: A XX. századi magyar grafika a Déri Múzeum képzőművészeti gyűjteményében

16. kép. Szoboszlai Mata János: BUÉK Matáék!, 1944 dányban megjelent albumba. Ezt a szociális érzékenységű, festői, fény-árnyék hatásban gazdag karcot további hét követte 1925-28 között: sorrendben: „Fekvő akt", „A dal születése", „Betsabe" (fürdő nő), „Vesszőhántó lányka", „Meszes szekér", „Beteg gyermek", „Vesszőhántók".

71 Pár darab karcát bemutatta 1926-os debreceni kiállításán,

72 valamint jóval később, gyűjteményes tárlatán.

73 Aktjai fürdőző jeleneteivel és mitologikus témájú műveivel rokonok, vesszőhántói az 1928-as, Déri Múzeumban levő „Cigánylány" olajképével, valamint a tulajdonában levő, 1928-30 körül festett, tiszadadai indíttatású képeivel.

74 A „Beteg gyermek" karca azonos című olajképével, valamint „Orvosvárás" с krétarajzával rokonítható.

70 így - bár a karcok zöme évszám nélküli - a festmény dátumából visszakövetkeztethetünk készítési időpontjuk71 A sorrendet opus l.-opus 8-ig jelölte Holló, a darabszámot alcímként közölte. Maximum 12-13 levonatot készített egy-egy lemezről. Pl. a „Beteg gyermek" karcból az op. 7/13as számú a Déri Múzeum tulajdona. 72 Erről tudósít a „Debreceni Hétfői Újság" 1926. május 10-i száma. Holló és Gáborjáni öszszesen 25 rajzot és karcot, metszetet mutatott be. 73 Az 1961-es műcsarnoki kiállításon „Rőzsehordó nő", „Hegedülők", „Fürdő nő" és „Fekvő női akt" címen mutatták be Holló karcait. 74 A „Rőzsehordók" témát 1924-ben és 1927-ben festette meg. A művész tulajdonában van „Vesszőhántó lány" с olajképe, amely a Déri Múzeum képtárában levő „Cigánylány" párja. „Vesszőhántók" с festménye a Nemzeti Galéria 1972-es csoportkiállításán szerepelt. Reprodukálva: Alföld, 1973. 3. sz. belső címlapján. 75 Reprodukálva: Alföld, I960. 6. sz. címlapján. 589