A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: A XX. századi magyar grafika a Déri Múzeum képzőművészeti gyűjteményében

17. kép. Dobi Oláh István: Téli vásár Debrecenben, 1936 (195 X 246 mm) ra. A művész közléséből tudjuk, hogy vett rézkarclevonó gépet, otthon is foglalkozott grafikákkal, 1928-ban azonban végképp megvált a géptől. Nem volt türelme sem a részletező munkához, sem az anyagok beszerzéséhez. „Nehéz volt akkoriban rézlemezhez jutni, ezért amiről már több levonatom volt, lecsiszolgattam, hogy majd újra maratom. Aztán mindig jött közbe valami. . . túl sok pepecseléssel jár a rézkarcolás, ezért is hagytam fel vele végleg".

л Míg Holló életművében csak „kirándulás" volt a rézkarcolás, addig több debreceni festőművész két világháború közti tevékenységében döntő szerepet játszott a sokszorosító grafika. Dolgozatunk nem tárgyalja részletesen a debreceni grafika fénykorát, hiszen erről már részletes szakirodalom áll rendelkezésre,

7

' csupán a múzeumban levő lapok alapján ismerteti a legjobb grafikusok munkásságát. Toroczkai Oszwald festőművész pl. színvonalasabb karcokkal van képviselve múzeumunkban, mint olajképekkel. Mint a Műpártoló Egyesület ügyvezető elnöke (1921-től) és a Művészház igazgatója (1924-27 közt) egyik irányítója volt a képzőművészeti szervezeti életnek. A közös rézkarclevonó gépen készítette rézkarcait. Ezek népéletből vett jelenetek („Juhászlegény", „Pásztorlány", „Almaszedő"), de finom, légies megoldásukkal jelképi erejük is van: mutatják a tisztaságba, egyszerűségbe vetett hitét. Tiszai élményeiből'

8 táplálkozik „Árvízi menekülők" és „Tiszai halászok" harca. A hidegtűvel készí76 Közli: Tóth Ervin Holló monográfiája. 77 Menyhárt i. m. 157-173. o., valamint „A képzőművészetek Debrecenben" с könyv. 78 1931-től nyarait Tiszadobon töltötte. 590