A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)
Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: A XX. századi magyar grafika a Déri Múzeum képzőművészeti gyűjteményében
zül kiemelkedik az 1954. I. 20. dátumú, amelynek reszkető vonala már jelzi betegségét. Mária állandó modellje, plasztikus arcát éppoly szeretettel jeleníti meg („Mária ír", „Alvó Mária"), mint ahogy mindennapi életét bemutatja ((,Mosakodás nyáron", „Sárospataki Rákóczi vár subrosa terme"). Ez az utóbbi két rajz azok körébe tartozik, amelyeken jelzi a környezetet, a hátteret is. Önálló múvek ezek, nem kapcsolhatók szoborhoz, dombormúhöz. Ilyen még gyűjteményünkben az „Anyám köt" tollrajza, „Ülő kötő nő" ceruzarajza. A figurán túl jelzi a szoba részleteit, vagy a kertet. Többnyire azonban jelenetein is csak a lényegre szorítkozik, pl. „Libatömés", „Lópatkolás". Életképi jeleneteire mondta László Gyula 1956. évi megnyitójában: „Számolhatatlan rajzával éppen olyan hűséges megfigyelője volt az életnek, akárcsak egykorú osztálytársa, Móricz Zsigmond, aki örökké jegyzőkönyvvel kezében hallgatta az emberéket. ... Ha figyelmesen megnézik a kis írottvonalú remekműveket, észrevehetik, hogy egyetlen ún. társaságbeli mozdulat sincs közöttük, nem érdekelte a mások előtt illedelmes színjátékot játszó ember, ő a magárafeledkezett, ösztönös mozdulatok, s a nehézkes paraszti mozgások nagy költője" ... Holló László festőművész életművének fontos részét alkotják rajzai. Bár kapcsolatban állnak festményeivel, értéküket tekintve gyakran autonom alkotások. Ez különösen mitologikus és történelmi tárgyú szén- és krétarajzaira, lavírozott tusaira vonatkozik/" 8 Debrecenben 1926-ban, Budapesten 1930-ban mutatta be rajzait, de a korabeli kritika, csak mint festményei segédanyagát értékelte. 1961-től szerepelnek gyűjteményes tárlatain kellő számban és súlyban egyedi grafikái. 0 " Múzeumunkban levő rajzai 1927-1937 között készültek. Az „1927. II." dátumú „Cigányok" krétarajza kapcsolatban áll 1925-ös „A dal születése" с rézkarcával, valamint hasonló című, 1930-as olajfestményével. Mindhárom mű tájban zenélő cigánytársaság. Muzsikába feledkezésüket, gondtalanságukat festői, puha folthatással érvényesíti Holló. 1931-es „Széken ülő nő"-je mellett másik két aktja igazi rajzi remeke. 1930-as „Fürdőzők" csoportja tiszai fürdőzőível, mitologikus nőalakjaival (pl. „Betsabe" rézkarcával, „Zsuzsanna" olajképeivel) rokon. Legszebb, méltán legtöbbet reprodukált'" aktrajza az 1928-as „Ülő akt", erőteljes gondolkodó jelképinek is felfogható alakjával. Önarcképei: 1927-es gazdag tónusú krétarajza és 1932-es lavírozott tusa (kettős portré) kiegészítői 1929-es expresszív olajképünknek. Szociális érzékenységét jelzik 1936-os „Ülő szegény asszony"-a (lavírozott tus), valamint 1937-es „Kaszát fenő"-je (diópác), utóbbi rokonságban áll „Aratás" с olajképünk monumentális parasztalakjával. IV. DEBRECENI FESTŐK ÉS GRAFIKUSOK MÜVEI A GYŰJTEMÉNYBEN Holló László rézkarcai szorosan kapcsolódnak a két világháború közötti debreceni grafikai tevékenységhez, a szervezetekben folyó közös munkához. Mint a Művészház alapító tagja, egy lapját, az 1925-ös „Rőzsehordó asszony"-t adta az 50 pél68 A Déri Múzeum 1970-ben rendezte meg történeti, 1972-ben mitológiai tárgyú műveiből kiállítását, amelyen nagy szerep jutott rajzai bemutatásának. Irodalom: Módy György •. Holló László történelmi képei (Alföld, 1970. 12. sz. 83-87), Sz. Kürti Katalin: Holló László mitologikus témájú alkotásai (Alföld, 1972. 3. sz. 74-78.) 69 Grafikáit 1926-os debreceni múvészházbeli (G. Szabó Kálmánnal közös) kiállításán, 1930as Ernst múzeumbeli tárlatán mutatta be. Erről tudósít a „Debreceni Független Újság" 1926. május 9-i száma, a „Debreceni Hétfői Üjság" május 10-i száma stb., valamint a „Pesti Hírlap", „Nemzeti Újság", „Népszava", „Magyarország", „Magyar Hírlap", „Az Est" 1930. január 26-i száma. A felszabadulás után 1961-es nagy műcsarnoki kiállításán, majd 1964-ben, a Nemzeti Galériában önálló grafikai kiállításon mutatta be rajzait, Debrecenben több alkalommal, így 1961-ben, 1964-ben, 1968-ban, a Déri Múzeumban. 70 Részletes irodalom: Tóth Ervin: Holló László (Debrecen, 1965), és uő.: Holló rajzai és akvarelljei (Debrecen, 1967). Előzőben, valamint napilapokban (pl. „Napló", 1973. január 13-i számában) reprodukálva. 588
