A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: A XX. századi magyar grafika a Déri Múzeum képzőművészeti gyűjteményében

5. kép. Holló László: Betsabé, é. n. (193 X 146 mm) re emlékeztetnek a rizspapírra nyomott grafikák. Hasonlóan játékosak, néha könynyesen játékosak itthoni témákat feldolgozó lapjai. Vigasztalan feketéit kevés fénnyel megtörő „Nyomortanyá"-ja letargikus, „Cirkusz"-a, „Falu vége" cigányélet képe a vidám, színes külső mögött sivárságot sejtető, „Pihenő" alakja monumentalitásában is magányosságot sugalló, „Szélmalom" c. linója misztikus (Don Quijote-i) hangulatú. Alkatához a rézkarc állt legközelebb. Ez is alkotja munkássága zömét. Hajszálvékony vonalakkal fogja össze kompozícióit, kis felületen tömegeket jelenít meg gyakran („Cirkusz"), s hatalmas tájakat fog át. Gyakran érezzük emiatt brueghelosnak (pl. a „Falu vége" apró szántó alakja, rálátása, vagy „Halászbárká"-ja táji részlete), egyik művén, a „Korcsolyázók"-on fel is tünteti: „aprés P. Brueghel". Míg rézkarcain a vonal játszik döntő szerepet, fametszete némelyikén a folthatás is. Különösen áll ez Daumier után készített „Harmadosztályon" с halványzöld alapon kékes-szürke metszetére, ahol a lágy, festői tónusok a mondanivaló, a hangulat érzékeltetését szolgálják. Velük a szegény emberek iránti együttérzése, részvéte - gyermeke álmát óvó aszszonyalakjának erőteljességével, archaikus mosolyával - jövőbe vetett hite jut kifeje574