A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: A XX. századi magyar grafika a Déri Múzeum képzőművészeti gyűjteményében

zésre. Vadász Endre, bár merített a régi metszők és festők témavilágából, valamint a XX. századi grafikusok eredményeiből, metszeteit, karcait a korabeli magyar élet hangulatával, ízeivel telítette. 3. XX. századi magyar fametszet Vadász Endre linó- és fametszetei már átvezetnek a magasnyomású technikák XX. századi képviselőihez. Molnár C. Pál festő- és grafikusművész e technika elméleti írója'

1

'' és kiváló mestere. Az újklasszicizmus szellemében keményen, rajzosán készíti metszeteit, „Motorkerékpáron" с művén fésűs vésőkkel és erőteljes vonalkötegekkel kelti a száguldás képzetét, szinte a futurizmus szellemében. Hangulatos Conrad Gyula négy dúccal nyomott színes fametszete, a „Falusi lány", groteszk hatásokra törekvő Bordás Ferenc gazdag fény-árnyék hatású „Teregetők" с falusi életképe. Irodalmi ihletésű Divéky József Ady-illusztrációja, valamint Gy. Szabó Béla: Dante: Isteni színjáték-ához készített sorozata. „Hónapok", később könyv alakban is megjelent fametszetanyagából is őriz öt darabot a múzeum/

11

' Derkovits Gyula „1514" fametszetei kimagasló értékek a modern magyar fametszés történetében, egyúttal Derkovits életművében. Egyben fontos állomását jelzik a művész és a Kommunista Párt kapcsolatának.

40 Drámai sürítőerő jellemzi az egyes, önmagukban is megálló, nagyméretű lapokat. Hiszen nem a történet elmesélése, hanem korára vonatkoztatása, a téma aktualizálása volt a célja, a mesélés helyett a kifejezés, az agitatív, a jelképi erő. A korabeli műkritika időben felismerte jelentőségét, igazi feladatát azonban csak évtizedek múlva tölthette be, amikor a tömegek közé került kiadás útján/' Gáborjáni Szabó Kálmán festő- és grafikusművész életmüvében fametszetei és egyedi rajzai képezik az igazán maradandó értéket. A Déri Múzeum gyújtőtevékenységében különösen érvényre jutott ez az értékelés az utóbbi évtizedben. A sokszorosító grafikai műfajok közül szinte kizárólag a fametszést művelte/

8 Mintegy kétszáz darabos kisgrafikát, sorozatot és különálló lapot számláló fametszetanyagunk révén képet alkothatunk minden alkotói szakaszáról. Korai remeke, az 1924-es „Borozók", az 1925-ös „Olvasó férfi" és az 1926-os „Hullámzó Balaton Almádinál". Bár jellegben, témában különbözőek, közös a megjelenítés módja: a kis méretben mutatkozó monumentalitás (a tájkép esetében az elementáris feszültség), amit a feketékből tónusosán kivillanó fehér folthatás, valamint a zárt szerkezet eredményez. A „Borozók" négy alakját átlósan elhelyezett fehér asztal köré tömöríti. A mű elégikus, biblikus hangulata 1927-ben kiadott „Jézus élete" könyvével rokon, hasonlóan az „Olvasó férfi"-hez. Balatoni jelenetén az ég és víz fenséges, drámai színjátékát jeleníti meg, s a velük szembeszálló, kis csónakjával hadakozó embert. A fafelület borzolásával és kékes festék bedörzsölésével fokozza az expresszív hatást/'

11 Alkalmi grafikáiból, ex libriseiből a 20-as években 44 A képzőművészetek iskolája (Bp. 1941) с könyv fametszet fejezetének írója. 45 Hónapok с albumát 1973-ban adta ki a Dácia Kiadó. Dante illusztrációit 1965-ben állította ki Budapesten. 46 Bécsi magyar illegális kommunista szekciótól kapta a megbízást a Dózsa-sorozat készítésére. 1929-ben a fametszeteket, 1930-ban a rézkarcokat készítette el. Részletes irodalom: Korner i. m. 47 A Kommunista Párt nem terjesztette az elkészített lapokat. Az 1930-as tüntetésre készített transzparens sem szerepelt a demonstráción. Az 1936-ban, Derkovits halála után Bálint György előszavával megjelent mű sem jutott el a széles tömegekhez. 1945-ben ugyan megjelentette a Szikra nyomda, de ekkor a műkritika nem töltötte be népszerűsítő szerepét. 48 Részletes irodalom: Rosner Károly: Magyar grafikus művészet (Bp. 1938.), valamint „Magyar Iparművészet" 1930. 248. o., Tóth Ervin: Gáborjáni Szabó Kálmán fametszetei (Debrecen, 1964), Szautner Lajos: A fa- és linómetszetről (Képzőmúv. 1935. 34. o.). 49 Huszonegy grafikája között ezek is szerepeltek az Ernst múzeumbeli 1926-i kiállításán. 575