A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: A XX. századi magyar grafika a Déri Múzeum képzőművészeti gyűjteményében

4. kép. Holló László: Vesszőhántó lányka, é. n. (118X90 mm) kiadásra/'

2 Metszetei, karcai igen gyakori témája külföldi élményei

43 feldolgozása. Olasz vedutáiból „Római részlet" (1928), „Pirano", „Firenze" (1943), „Ponte Vecchio" (1927), „Halászbárka" rézkarcai és fametszetei egy-egy példányát őrzi a múzeum. A többnyire pasztellszínekkel alászínezett grafikák varázsosan játékosak, bájosak. A hitelességen túl, sőt az előtt a hangulat kifejezése érdekelte Vadászt. Metszeteinek elemei: trattóriák, intim terek, apró hidak, bódék, csónakok, műemlékek, szobrok, régi kis utcák, s bennük beszélgető, hálót javító, bódék mélyén dolgozó vagy könyveket válogató emberek. Mindezt bájjal, néha humorral, sok finomsággal és szellemességgel, ötlettel jeleníti meg. Beírásai, szignói is játékosak: hol a homokba, hol a híd pillérjébe írja, karcolja a nevet és az évszámot. Gazdag képzelete finom ötletek révén mutatkozik meg, szinte a keleti emberek ösztönével. Nem véletlen, hogy japán metszet42 A Debreceni Officina (Békés István) adta ki Békés István: Vihar az erdőn с könyvét, benne Vadász hét linómetszet illusztrációját, valamint „Tíz rézkarc exlibrisé"-t 1935-ben B. Soó Rezső bevezetőjével. 43 1929-ben Nemes Marcell külföldi utazási ösztöndíjjal Párizsban járt, a 30-as években többször volt Francia- és Olaszországban. 573