A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)
Művészettörténet - Masits László: Káplár Miklós művészi indulása
Körmendi Ferenc, Ligeti Lajos, Márai Sándor, Matolcsy Mátyás, Mészáros L., Nagy Lajos, Németh László, Nyírő József, Pap Károly, Reményi József, Sárközi György, Sértő Kálmán, Szabó Lőrinc, Szabó Pál". A tehetséges művészek kiválasztása világnézet szempontjából is egyértelműbb, mint a nagyobb számú író esetében. K. Nagy Magda véleménye szerint abban megegyezik, hogy többsége a Válasz főmunkatársai között 7 ' található. A Debrecenben alkotó művészek közül az előbbi névsorban szintén szerepel Gáborjáni Szabó Kálmán, akinek humánummal telített művészete, erkölcsi tartása képessé tette arra, hogy legnagyobb kortársainak szellemiségével azonosuljon, így válhatott Móricz Zsigmond, Veres Péter megbecsült küzdőtársává. Az azonos világnézetű írók balszárnyán Juhász Géza'' 1 barátja sorsát így fogalmazta meg: „Káplár Miklós kétszeresen árva volt. Összehunyorítottak a háta mögött az urak: A paraszt! S összekacsintottak a háta mögött a parasztok: kasza-kapakerülő!" A debreceni kör tagjainak köszönheti Gulyás Pál barátságát. Öt Káplár életműve két költemény megírására ihleti. Az egyik apokaliptikus látomású. Káplárnak - terjedelmi okok miatt csupán említett - barátaival szoros kapcsolata gazdagította és teljesebbé érlelte mesterei hatását. Káplár a debreceni Ady-Társaságnak elismert szellemi műhelyében, ellensúlyozhatta, kiegyenlítette az őt ért, nem mindig kedvező hatásokat, veszélyeket, melyek a másik oldalra sodorhatták volna. Élete gazdag emlékeket ébreszt. Szellemi hagyatéka, küzdőtársainak fényével messzire világít. * * * Medgyessy Ferenc egy életre szóló . . ." programmal látta el. Ennek megvalósításáért küzdött a Hortobágyon. Az Alföld nagy mestereinek felfogásával rokon Káplár vallomása: „Én nem csupán . . . pásztorokat. . ., vagy ménest akarok festeni, hanem ... a Hortobágynak a lelkét." ö ezt meg is valósította legjobb műveiben, így nemcsak alábbi fogalmazványában" olvashatjuk: „Kint voltam a délibábot tanulmányozni. [. . . ] Most már hatodik éve vagyok a Hortobágyon és azóta mindig foglalkozok a délibáb (21. kép) megfestésével. Festettem már vagy 20 tanulmányt, de még csak most sikerült megérteni, hogy miképpen is lehet a délibábot festői eszközökkel kifejezni. [. . . ] A Hortobágy nagyon jó és szép festői téma és ami a fontos az országnak a legmagyarabb és legősibb földje. Én nem csupán a pásztorokat gulyát vagy ménest akarok festeni, hanem a Hortobágyot, a Hortobágynak a lelkét. Hiszen itt a pusztán egy ember vagy egy állat olyan csak mint egy hangya tehát csak másodrendű kérdés. [. . .] Az ég a legszebb festői téma és a legváltozatosabb is csak még nincs festőileg kihasználva, ...(...] A festő előtt ha dolgozik ne az legyen a fő, hogy megveszik-e a képet vagy nem, hanem az, hogy olyat alkosson ami még nem volt. [. . .] A képzőművészettel nem törődik senki se az állam se a társadalom. Azt hiszik, hogy fölösleges. Hogy az igazi művész nyomorog annak nem csupán a rossz gazdasági viszony az oka hanem a tehetségtelenek, akik 73 K. Nagy Magda-. A Válasz. Tanulmány. (Bp., 1963.) 101. 74 Juhász Géza: Káplár Miklós. Debrecen. (1936. ápr. 12.) 18. 75 Káplár saját kezű fogalmazványán: „Rádióba beszélés 1934" DMA Kcpzőműv. Gyűjt. Káplár. 556
