A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művészettörténet - Masits László: Káplár Miklós művészi indulása

18. kép. A „kis magyar szoba" 1934—1935 között a művész hajdúböszörményi (Polgári út 59. sz.) házában. (Maghy Zoltán színes vázlatrajza. 1972.) a formatervezés terén - már külföldön és az Andrássy-családtól kapott megbízásakor - elért úttörő tapasztalatait. Hajdúböszörményben ilyen jellegű elképzelései, sajnos nem valósulhattak meg, de több, ma is látható tányértervrajza

í,() hirdeti sokirányú kezdeményezését. Medgyessy Ferencnek a barátságából is életismeret áradt. Úgy tapasztalta, hogy kora még járatlan a jelképek világában. Barátjáról nem is szobrot mintázott, hanem kőből, könnyen felismerhető felkiáltójelet faragott. Egyik küzdőtársa, Juhász Gézának

01 elismerő szavaival: „...a jövendő jobb magyarságnak a számára jelül: hogy a sötét években is voltak itt fényes, és egész emberek, . . ." * * * Hajdúböszörmény viszonylagos közigazgatási vezetőszerepét a Hajdúkerület megszűnésével épp a művész születését megelőző évtizedben az a város vette át, melynek XIX. századát kiváló művészeti írónk Lyka Károly

62 így jel60 Tányértervrajz. J. j. 1. „Hortobágy télen." A 17. sz. képen látható festménynek színes grafikai megoldása 233X285 mm, papíron 150 mm átmérőjű belső körben, é. n. (Debrecen, Kovács Antal gyűjteményében.) 61 Juhász Géza: Káplár Miklós. Debrecen. 1936. ápr. 12. 18. 62 Lyka Károly: Magyar művészet 1800-1850. Az Alföld с fejezetben. (Bp., 1942.) 640., 309. 551