A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Művészettörténet - Masits László: Káplár Miklós művészi indulása

12. kép. Egy finn újság tudósításának képaláírása: „Tauszig tanárnő Tamperé­ben is megtalálta az otthoni magyar környzetet. Itt Toivo Horell bíró nap­pali szobájában ül. A falon levő fest­mény a magyar Kaplari Miklós pusz­tai képe." (Évszám nélkül.) Móricz Zsigmondnak Káplár Miklós művészetét méltató egyik remek­műve 47 saját ars poetica-jának „izgalmas foglalata". Ügy vélik, hogy a világ­irodalomban is alig található példa vallomásának közlési módjára. így látja képíró barátjának helyét a korszak társadalmi és kulturális életében/* 8 „Hölgyeim és Uraim, Káplár Miklós jóbarátom volt. Művészbarátság, mikor két ember, idege­nül egymás mesterségével szemben, az emberi értékeken át igyekszik megke­resni a másiknak művészi lelkét. Az író és a festő, első pillantásra azt lehetne hinni, oly távol vannak egy­mástól, hogy talán meg sem érthetik egymást. Az író eszköze a nyelv, s a nyelv alig alig tudja érinteni is azt, ami a festő eszközével érhető el, a színt. Az író a gondolatok és érzelmek s a tettek fejlődését keresi: a festő a pilla­47 Móricz Zsigmond: Káplár Miklós emlékkiállítás. (Valószínű, hogy előadása: 1935. ok­tóber 19-én.) Új Magyar Múzeum. Móricz Zsigmond hagyatékából. Sajtó alá rendezte, a bevezetést és a jegyzeteket írta-. Réz Pál. (Bp. I960. Akadémiai K.) 9. 48 Nagy Péter véleménye szerint ez az írás is része annak a sorozatnak, melyben Móricz pontosan látja a feudális paraszti életforma csődjét, a parasztság tapogatózását más életforma irányába. Ennek - többek között - egyik bizonyítéka „a budapesti művészet falait ostromló őstehetségek..." - Móricz Zsigmond: Tanulmányok, cikkek. (Bp., 1959. Szépirodalmi K.) 656. 543

Next

/
Thumbnails
Contents