A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Néprajz - Szalay Emőke: Női fazekasok két hajdúsági faluban

17. kép. Papp Mária fazekas. Balmazújváros, 1974 Agyagszerzés Az agyagot a Kistemető mellett lévő agyagbányából hordják. Földért mindig az édesanyjuk megy ki a fuvarosokkal kétlovas szekéren. Megmutatja a fuvarosoknak, hogy honnan kell kitermelni az agyagot. Ugyanonnan hordják mint férje életében. Az agyagréteg általában 1,5-2 m mélyen kezdődik. A fuvarosok ásóval ássák és dobják a szekérre. Az ásással folyamatosan haladnak, ahol előzőleg abbahagyták, ott folytatják a következő alkalommal. Egyszerre 2 m

! agyagot szállítanak haza. Ez a mennyiség kb. két hónapig tart. A házhoz érve a fuvaros beáll az udvarra a szekérrel, és lelapátolja az agyagot az udvar hátsó részébe. Nyáron a lerakott agyag felét azonnal lehordják a pincébe. Ezt azért csinálják, mert a pincében álló agyagból jobban lehet dolgozni. Az udvaron lévő agyag nem tud úgy pihenni. Ugyanis a frissen hozott agyagnak legalább egy napot kell pihenni, érni, hogy jól lehessen vele dolgozni. Ami kint marad az udvaron, azt süti a nap, és parázs lesz, nem nyúlik jól, inkább törik, szakad, hiába vizezik. Télen az agyagot lehordják a pincébe azonnal, hogy ne fagyjon meg. A pincébe levitt agyagot szétterítik és meglocsolják. Egy kosár agyagra 5-6 liter vizet öntenek. Mindig abból az agyagból dolgoznak, amely már állt a pincében. Ahogy fogy, pótolják, hetenkint visznek le újabb adagot. 492