A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Néprajz - Szalay Emőke: Női fazekasok két hajdúsági faluban

Az így piacon, vásáron eladott edények készítményeinek kisebb részét tették ki, a nagyobb részt megrendelésre készítette. Tormay Gézáné a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége titkárnője Nádudvaron lakott, az ő révén kapta eleinte a megrendeléseket.

12 Az 1930-as évek közepétől rendszeresen küldött anyagot Budapestre, a Magyar Boltnak, havonta egy csomagot. Kassára 1939től 1942-ig, a Népi Iparművészeti Boltnak 1940-42 között, a Hangya Szövetkezetnek 1942-ben. Bodrogkeresztúrra 1941-44 között százasával küldte a hordóperselyeket. Abai Arany Irma az „Erdélyi népművészeti cikkek" vezetője 1942-48 közöt rendelt folyamatosan Fazekas Lídiától árut.

13 A Hortobágy csárda vezetője Némethy Nándor 1936-tól 44-ig kérte az edények szállítását. Mellettük magán személyek is állandóan rendeltek. Ezekre a rendelésekre kis edényeket készített. Édesapja halála után 1948-ig állandóan nagyszámú edényt korongozott és égetett. Az 1950-es évek közepétől már egyre kevesebbet készít, de folyamatosan dolgozik mind a mai napig. Papp Mária és Papp Ilona (Balmazújváros) A Hajdúság másik nagyközségében él és dolgozik Papp Mária (szül. 1954.) és testvére Papp Ilona (szül. 1955.). Édesapjuk Papp Sándor Nádudvarról költözött Balmazújvárosra az 1930-as években. A fazekas mesterséget még Nádudvaron K. Nagy Sándortól tanulta. A későbbi felesége kislány korától kezdve dolgozott a műhelyben. Eleinte a festékőrléshen, öblögetéshen segített, majd megtanulta a virágozást. Férjhez menetele után a fazekas munka előkészítő folyamataiban is segített, résztvett az égetésben. Az értékesítést ő végezte, piacra, vásárra járt az áruval. Korongozni nem tanult meg. Gyermekeiket, fiúkat, lányokat egyaránt apjuk megtanította korongozni. Egy bátyjuk ma is ezzel a mesterséggel foglalkozik. Egyik nővérük a férjhez meneteléig korongozott. Mária a nyolcadik osztály elvégzése után kezdett a korongozáshoz. Édesapja ekkor már betegeskedett. Két-három hónapig tudott csupán foglalkozni a lányával, mert betegsége egyre súlyosbodott, majd hamarosan meghalt. Ilona már nővérétől Máriától tanulta a korongozást. Az eszközanyag Az agyag előkészítés eszközei: vesszőkosár, locsoló kanta, lapát, agyagdaráló, seprű, taposó deszka, furkó, metsződrót, gyúrópad. A korongozás eszközei: korong, pocsos cserép, íakés, csípőbűr, mérőpálca, mutató pálca, simító, metsződrót, lyukasztó, esztergályozó, metsző, szikkasztó deszkák, kecskeláb. A festés eszközei: lestek, ecsetelő, penzli. 12 A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének megrendelése 1941. ápr. 29. „Kedves Lídia ! Nagyon sajnáljuk, hogy a fekete edényeket nem küldte el. . . A következőket küldje kedves Lídia: nagy libaitató, közép libaitató és kis libaitató. Urnából is három féle nagyságot. Címeres korsókat, gyertyatartókat és tálakat. A nagyobb darabokból 6-8 darabot kérünk minden fajtából külön-külön. Falra akasztható sótartók sem maradjanak ki. Szév fekete edény legyen mindegyik . .." 13 Abai Arany Irma az Erdélyi Népművészeti Cikkek boltja vezetőjének levele: 1942. júl. 4. „Fazekas Lidus, Nádudvar. Köszönettel megkaptam b. levelét és a küldött árukat. Nagyon szép az áru, úgy hogy az őszi szezonba fogok később Öntől árut rendelni..." 1943. dec. 16. „Fazekas Lidus, Nádudvar. Köszönettel vettem értesítését az áru feladásáról. Küldeménye még nem érkezett meg, de remélem, ma vagy holnap azt is megkapom .. ." 491