A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Néprajz - Dankó Imre: Változások a magyar parasztság életmódjában, kultúrájában, különös tekintettel a dél-bihari síkságra

nikus meghatározó, hogy az egyes falvak, a terület maga, melyik várossal, Debrecennel vagy Szegeddel áll-e kapcsolatban? A Fehér-Köröstől nyugatra eső települések már Szeged vonzáskörébe tartoztak és tartoznak ma is, de területünk mindmáig megmaradt Debrecen vonzásában. Az Organisations Entwurf (1851) felszámolta a partikuláris iskolarendszert. Egy kétségkívül magasabb szintű elképzelésért megszüntette a régi, szervezetében bevált iskolarendszert, de helyébe nem tudta megvalósítani elképzeléseit. A mintegy egy évszázada kialakult iskolarendszer az elemi iskolák szintjére szorította le vidékünk oktatásügyét. Megszűnt a nagyhírű szalontai és sarkadi partikula. Helyükbe nagy küzdelemmel lehetett csak gimnáziumot szervezni Nagyszalontán és még nagyobb küzdelemmel, jóval később, polgárit Sarkadon.

306 A partikuláris iskoláknak ugyanis még az is jellegzetességük volt, hogy nem függtek semmiféle különösebb előírástól. Egyetlen követelményük volt, hogy a tanítványok megfeleljenek az anyaiskola felsőbb osztályaiban. Ettől eltekintve azonban a fiatal, többnyire ambiciózus rektorok, préceptorok szabadon tanították azt, amit akartak, amilyen szinten csak tudtak. Ezért volt lehetséges, hogy igen sok partikula az elemi ismereteknél többet nyújtott és kis falvakban is gimnáziális oktatás folyt. Az elemi iskola, az Organisations Entwurf kezdeményezte iskolarendszer, többszörösen megkötötte az iskolát, tagolta. Az elemi iskolát az elemi ismeretek nyújtására kötelezte. Ennek voltak előnyei és hátrányai is. Előnyei akkor bontakoztak ki, amikor a tankötelezettséget bevezették és fokozódó következetességgel igyekeztek is végrehajtani. A dél-bihari falvakban a fejlődés ezen szakában szinte kizárólagosan felekezeti iskolák működtek; folytatásai a megváltozott körülmények között a partikuláknak. A településben végbement változás miatt külön problémát jelentettek a kültelki, tanyasi tanulók. Számukra az egyes központi helyeken tanyasi iskolák épültek. A tanyasi iskolák zöme ellentétben a falusiakkal, már nem felekezetiek voltak, hanem államiak, mert létesítésükről eleve az állam gondoskodott. Területünkön a tankötelezettség végrehajtása nem okozott különösebb problémát. A beiskolázás 1880-1900 között Méhkerék kivételével 88-92%-os volt. A hat osztályt azonban a beiratkozottaknak 70%-a végezte csak el. Legnagyobb lemorzsolódás általában a második és az ötödik osztályban volt. A magasabb iskolákban továbbtanulók száma igen kicsi volt; mindössze a negyedik osztályt elvégzettek 2-3%-a tanult valamelyik középiskolában tovább. Nagyjából ezek az arányok érvényesültek egészen a felszabadulásig területünkön. 357 A közműveltség emelésében igen jó szolgálatot tettek falvainkban a különféle olvasókörök. Minden községben volt ilyen: legtöbben nem is egy. A sarkadi, amely 1862-ben alakult, különösen nagy hírnévre tett szert (Olvasó-egylet).

3

'

8 Az olvasókörök társadalmi tendenciáját mutatja, hogy 1869-ben Sarkadon már egy másik is alakult. Ez nevében is kifejezte tartalmát: Függetlenségi 01vasó-Népkör.

:b9 Míg az előző gr. Almássy Kálmán tiszteletbeli elnöksége 356 Barcsa J.: A debreceni református kollégium partikulái i. m. Vö.: Dankó Imre: Pallas magyar tábora című kéziratos összefoglalójával. 357 Oláh Gyula: A biharmegyei tankerület népoktatási viszonyainak statisztikája az 1874/ 75. és 1875/1876. tanévekről (Nagyvárad, 1877) és Sipos Orbán: Biharvármegye a népesedési, vallási, nemzetiségi és közoktatási statisztika szempontjából (Nagyvárad, 1903). 358 Márki S..- Sarkad története i. m. 111. 359 Uo. 469