A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)
Néprajz - Dankó Imre: Változások a magyar parasztság életmódjában, kultúrájában, különös tekintettel a dél-bihari síkságra
mellett a csekélyszámú intelligenciát és legnagyobb gazdákat tömörítette határozott konzervatív tendenciával, addig emez, a 48-as eszmék, a függetlenségi gondolatok ápolására alakult; tagjai pedig a szegényebb parasztok soraiból kerültek ki. A többi faluban is megmutatkozott ez a tagozódás, de az adottságoknak megfelelően kisebb arányokban. A többi faluban az olvasókörök inkább az ellenzéki tendencia, a 48-as függetlenségi szellem, a középparasztok szervezetei voltak. Az olvasóköröknek a későbbiek során is nagy jelentőségük volt a dél-bihari falvakban. Például rajtuk keresztül terjedtek el az új művelődési eszközök, módszerek is. így például 1921-ben Molnár Sándor sarkadi malmos rádiót adományozott a sarkadi 48-as Népkörnek, amit aztán a kör tagjai rendszeresen hallgattak. 360 Az olvasókörök melegágyai lettek a lassan kibontakozó népművelésnek. Csak közvetlenül az első világháború előtt, de inkább után alakultak önálló, az olvasóköröktől független népművelési létesítmények. 1911-ben például Mezőgyánban népkönyvtár létesült. 381 1927-ben pedig Kötegyánban gazdasági népházat építettek. 31 ' 2 A kulturálódás, a civilizáció terjedése több intézmény megvalósulásában is kifejezésre jutott. Azokban a községekben például, ahová orvos még nem telepedett 1907-ben; illetőleg 1908-ban körorvosságot szerveztek. Az 1907-ben szervezett kötegyáni körorvosság Antra, Bajra, Hlyére, Méhkerékre és Tamásdára terjedt ki. 363 Az 1908-ban létesített ugrai körorvosság pedig Ugrat, Nagyharsányt, Rojtot foglalta magába. 3,i/ ' Az egészségügy területén egész sereg intézkedés jelezte a haladást a tárgyalt időpontban. A sarkadi legrégibb gyógyszertár mellé (1859) 3,M csak 1894ben csatlakozott az okányi. 31 * 1 Különösen jelentős volt ezen a területen a jó ivóvíz biztosítása. Kötegyán elöljárósága a milleneum emlékére ártézikút fúrását határozta el. 307 A kútfúrás olyan jól sikerült, hogy a kötegyániak 1901-ben egy másik ártézi-kutat is fúrattak a község keleti részén.'"' 8 Ezután aztán minden község fúratott ártézi-kutat, mint például Ugra 1908-ban. :íüí) 1910-re már minden községünkben volt artézi kút. De vágóhidak építésére csak az országos rendelkezés megjelenése után került sor, 1929-ben. 370 A legelső posta a hetenkénti négyszeri indítással dolgozó sarkadi posta 3 ' 1 volt. 1839-ben Kötegyánban is létesült posta; a sarkadi pedig 1861-ben kocsi360 Molnár Sándor malomtulajdonos rádiót adományozott a 48-as Népkörnek. Körösvidék X. (1921) 27. (febr. 1.) 361 Biharvármegye Hivatalos Lapja. 1911. márc. 2. 362 Uo. 1927. aug. 31. 363 Uo. 1907. máj. 20. 364 Uo. 1908. máj. 14. 365 Márki S.: Sarkad története i. m. 103. 366 Borovszky i. m. 336. 367 HBmL. Kötegyáni községi képviselőtestületi jkv. 1873-1904. 1896. 22. pont. A kutat a Szokai Mihály-féle, 257. sorszámú ház előtti téren fújják. Uo. 1897. 23. pont. 368. Uo. 1901. 27. és 1903. 16. és 18. pontok. 369 Biharvármegye Hivatalos Lapja 1908. szept. 10. 370 Uo. 1929. 197., 200. és 1932. 31. szám. 371 Márki S.: Sarkad története i. m. 167-168. 1788-ban hetenként négyszer indító lova-s- és gyalogposta; 1861-ben kocsiposta naponta való indítással. 470
