A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Néprajz - Dankó Imre: Változások a magyar parasztság életmódjában, kultúrájában, különös tekintettel a dél-bihari síkságra

Az őrlési technika változását is megkövetelte a termés növekedése. A lassú folyású vizekre épített malmok már nem elégítették ki a szükségletet, de különben is a folyamszabályozások után a vízimalmok is megfogyatkoztak, majdhogy teljesen ki nem vesztek. Helyüket a szárazmalmok váltották fel. Ez a malomfajta gyorsan és mindenütt elterjedt, 1845-ben már a kötegyáni református egyháznak „igen jó karban lévő egy kövü száraz malmáról" tudunk, amit az egyház haszonbérletként értékesített.

300 A szárazmalmok virágkora az 1860-80-ig terjedő 20 év volt vidékünkön. De igen tűzveszélyesek voltak és az igényekhez mérten ezek is lassú munkát végeztek. A fokozódó termelés, az árutermelés természete pedig gyors és nagy mennyiségű munkát kívánt. Ezért 1870-90 táján sorra szűntek meg a szárazmalmok. Néhány átmentette magát az új korszakba; gőzmalommá alakult át; de ilyen kevés volt. A 70-es, 90-es évek a gőzmalmok kora volt. Egymás után épültek a gőzmalmok Dél-Biharban is. 1870-80 között épült az Ádám-íéle malom Sarkadon, amit aztán későbbi tulajdonosáról Molnár-malomnak is neveztek. Ebből a malomból fejlődött ki területünk egyik legnagyobb malma. 1933-ban átépítették szívógázmotorra. Ekkor napi teljesítménye 200 mázsa volt és 14 ál.bndó munkást alkalmazott. Hasonló fejlődésen ment át a másik híres sarkadi malom is, a Képíró-féle gőzmalom, 1880-ban építették (Képíró József és Seres József). A sok költség miatt 1895-ben részvénytársasággá alakult és 11 részvényes tulajdona lett. 1927-ben átépítették és modernizálták. így jó időre a járás legkorszerűbb malmává vált. Teljesítménye a 30-as évek végén napi 170 mázsa őrlés volt; 10 állandó alkalmazottal dolgozott. Igen jelentős volt az okányi Takács Mihály-féle hengermalom is. Ez 1890-ben épült. Az első világháború után átépítették szívógázmotorra. 13 járatú, 85 lóerős motorral működött, amellyel óránkénti teljesítménye 10 mázsa gabona leőrlése volt. Ez a malom 8 állandó alkalmazottal dolgozott. Igen jó helyen, Sarkadkeresztúron épült területünk harmadik legjelentősebb malma. Tíz kilométeres körzetben egyetlen malom lévén, nagy forgalma volt, igen sok munkát végzett. 1935-ben épült, tulajdonosa Ferenczy József volt. 30 lóerős szívógázmotorral működött és naponta 100 mázsa gabonát őrölt. Érdekes, hogy a szélmalom nem terjedt el területünkön. Csak egy-kettőről tud az igen gyenge emlékezet. Természetesen a gőz, majd gázmotorokkal működő malmok mellett egyre csökkenő jelentőséggel, számban állandóan fogyva, továbbműködtek a régebbi malomtípusok is. Majdnem a gőzmalom megjelenéséig működött például, a már 1794-ben említett, két kerékre járó, a Gyepesen álló sarkadi vízimalom is. Annakidején 1500 rhénes forintba került a csináltatását

01 A vízimalmok előbb a Körösök ágairól, az erekről, patakokról tűntek el. A terület nagyobb folyóvizein, a Fehér-, a Fekete-, de főleg a Sebes-Körösön tovább megmaradtak.

50- Jelentőségük csökkenése abban is megmutatkozott, hogy egyre kevesebb kenyérgabonát őröltettek rajtuk. Végül pedig szinte kizárólag takarmányozási célokat szolgáló őrleményeket készítettek velük (kukorica, árpa, zab). Ezt a szerepet vette át a falvakban a nagy malmok mellett létesített darálómalmok sora. Ezek még ma is fennállnak, működnek és a lakosság „háztáji" szükségleteit elégítik ki. Technikájukban időközben változás történt, ma már olajmotoros darálók működnek, régebben pedig az úgynevezett 300 Kötegyáni ref. egyház jegyzőkönyve. 1845. ápr. 6. 301 Márki S.: Sarkad története i. m. 156. p. 302 Takács Lajos: Adatok a hajómalmok Körös-menti elterjedéséről. Néprajzi Közlemények. 1957. évf. 3-4. 448