A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Néprajz - Dankó Imre: Változások a magyar parasztság életmódjában, kultúrájában, különös tekintettel a dél-bihari síkságra

munkásokat is alkalmaztak. így például a korábban kis mennyiségben, egyénileg termelt dohány 1867 óta az Almássyak nagy mértékben termesztették. A sarkadi Nyék határrészre az uradalom a dohány kezelésére Békéscsaba vidéki szlovák dohánykertészeket telepített.

23

'

1 Gyerekeik részére külön iskolát is létesített. Mindezek ellenére, a tőkés nagybirtok természetéből kifolyólag a cselédségnek sanyarú volt az állapota. A társadalmi rendszerből következő anyagi kizsákmányoláson túlmutató volt az a műveltségi, politikai elnyomás, amely a fejlődés, kiemelkedés lehetőségeit vette el tőlük. A századfordulóra területünkön is bontogatni kezdte szárnyait az agrárszocialista mozgalom. Leginkább aratósztrájkokban mutatkozott meg.

235 Ezek ellensúlyozására a szokottnál nagyobb mértékben hozattak az uradalmak munkásokat Erdélyből és a Felvidékről. Dél-Biharban a legnagyobb mérvű aratósztrájkok az 1906. éviek voltak. Nagyságukat az is növelte, hogy ekkor a szomszédos területeken is, Békésben is, nagy aratósztrájkok voltak.

230 A földesurak, gazdák kénytelenek voltak az aratórészt emelni, javítani az aratómunkások ellátásán. Ekkor fordult elő legnagyobb számban, hogy a sztrájkok letörésére hozatott szlovák és román mezőgazdasági munkásokkal a sztrájkolok összeütköztek. így többek között Geszten, Sarkadon és Okányban is. Az első világháború megmerevítette a társadalmi viszonyokat. Fejlődésről, haladásról, kibontakozásról szó sem lehetett. A dolgozó parasztság számára a különben is sanyarú körülményeket a végletekig megnehezítették a háború véráldozatai, a hadigazdálkodásból fakadó anyagi leromlás, a rekvirálások. A dél-bihari síkság falvai igen nagy véráldozatot hoztak az első világháborúban. A tíz községből mintegy háromezren vesztették életüket a különböző csatatereken, míg idehaza nem volt mit enni családjuknak. Okányban a Schwarcz-uradalom 1917-ben ínséglisztet kényszerült adni a lakosságnak, hasonlóképpen az Almás sy-uradalom is Sarkadon. Kétségtelen, hogy a forradalmi eszmék gyors terjedésének itt is a háború borzalmai, a kilátástalan anyagi helyzet, az általános elszegényedés volt az alapja."

1

' A forradalmi követelések a földkérdés körül összpontosultak. Világossá vált és mindenki számára érthetővé lett a földnélküli és a megélhetést nem biztosító törpebirtokos parasztság követelése: a földosztás. A polgári forradalomtól is ezt várta parasztságunk és ezt akarta elsősorban megvalósítani a Tanácsköztársaságban is. A Tanácsköztársaság alatt területünk földrajzi helyzete miatt meglehetősen elszigetelt maradt az országos eseményektől. A két forradalom vívmányait hamarosan romba döntötte a román megszállás.

238 A két világháború közti időszakot a régi feudálkapitalista gazdasági és társadalmi viszonyok visszaállítása és konzerválása jellemezte. A társadalmi fejlődést azonban nehéz volt meggátolni, a válságot alig lehetett eltussolni. Bekövetkezett ugyan egy látszat konszolidáció, de sem ez, sem pedig bizonyos álintézkedések, mint például az 1924. évi földreform, később az Országos Nép- és Családvédelmi Alap építkezései stb. nem oldották meg a termelési viszonyok válságát és ezzel kapcsolatosan a társadalmi rend bomlását. A feudálkapitalista társadalmi rend ideiglenes rekonstrukciója területünkön is a dolgozó parasztság elszegényedésének fokozódásával járt együtt. Idevo234 Uo. 235 Vö.: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849-1867. (Szerk.: Sashegyi Oszkár. Bp. 1959), Sándor Pál: A XIX. század végi agrárválság Magyarországon. Századok 91. évf. (1957) 904-909., Simon Péter: A századforduló földmunkás és szegényparaszt mozgalmai 1891-1907 (Bp. 1953), Puskás Júlia: A magyarországi mezőgazdaság tőkés fejlődésének vizsgálata az 1895. évi üzemstatisztika alapján. Történelmi Szemle 3. évf. (1960). 446-478. és Hunya István-Farkas Oottó-Tolna István: A magyar földmunkásság életéről, harcairól. (Bp. 1960) I—II. 236 Köpösdi Vera: Az 1906. évi békési aratósztrájk. A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Jubileumi Évkönyve. (Gyula, 1960) 79-82. 237 Farkas Dezső: A földért folytatott harc néhány kérdése Hajdú-Biharban a két forradalom között (1918. november-1919. március). Acta Universitatis Debreceninensis de Ludovico Kossuth nominatae. Tom. VT/l. 1959/1960. 93-113. 238 Uo, A Két forradalom Bihar megyei történetéhez 1917-1919. Értekezések a történeti tudományok köréből 36. (Bp. 1965). 432