A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Néprajz - Dankó Imre: Változások a magyar parasztság életmódjában, kultúrájában, különös tekintettel a dél-bihari síkságra

beszédesebben a bérletek nagy száma bizonyítja. Amíg mindössze egyetlen parasztbérlő (Fazekas Ferenc Sarkadkeresztúron) akadt és az is csak 197 holdat bérelt, addig megjelentek a feltörő, újgazdagok családi bérletei; mint például Zsadányban a Schwarcz .Ferenc-féle bérlet (bérelte Juricskai Mór 2186 holdas birtokát); a sarkadkeresztúri, Schwarcz Jakab-íéle bérlet (bérelte Tisza Lajos 1217 holdas birtokát); Schwarcz Jakab és Társai okányi óriás bérlete (bérelték Schwarcz Ábrahám örököseinek birtokát és a Szlávy Józseí-íéle stb. birtokot összesen 9933 holdat); az ugrai Schwarcz Ferenc-íéle bérlet (bérelte Bölönyi József 2331 holdját). Különös figyelemmel kell kísérni a jellegzetesen tőkés társasági bérleteket és tulajdonokat, mint amilyen a már említett Schwarcz Jakab és Társai okányi bérlete és a Zsadányi Kisvágási Társulat 494 holdas saját birtoka volt. A régi, ekkor már történelminek nevezhető birtokok száma erre az időre már erősen megcsappant. Koncentrálódtak is. Sarkadon megvolt még a 12 955 holdas Almássy, Geszten a Tisza Kálmán-íéle 10 158 holdas, a Tisza Lajos-téle 3124 holdas, az ugrai Bölönyi Sándor-íéle 2466 holdas és a geszti káptalani (a nagyváradir. kat. káptalan) 1586 holdas, a zsadányi Schwarcz Ábrahám-íé\e 1068 holdas birtok. A Sclziyarcz-birtokokkal kapcsolatosan meg kell jegyezni, hogy 1858. óta fokozatosan kerültek kisebb-nagyobb birtoktestek a birtokukba; először bérletek formájában, majd pedig tulajdonul is. A Tisza-birtokok is nőttek, örökség révén jelentős birtokrészhez jutottak Sarkadkeresztúron (2400 hold). A nagybirtokokon ekkor már cselédség dolgozott. A cselédség két rétegre oszlott. Többségben az olyanok voltak, akik a birtokokon cselédházakban laktak, semmi birtokuk és más jövedelmük nem volt, mint az, amit az uradalomtól kaptak. Kevesebben voltak azok a jórészt idénymunkások, akiknek valamilyen kis birtokuk volt, vagy valamilyen más jövedelemforrással is rendelkeztek. Az ebbe a csoportba tartozó cselédek a falvakban laktak és csak dolgozni jártak be a birtokokra. Területünk uradalmai közül majd mindegyik igyekezett példamutatóan jól gazdálkodni. Afféle nemes versenyben is voltak egymással. Ahogy az 1897. évi Gazdacímtárból kiolvashatjuk, megfelelő felszereléssel is rendelkeztek. Az általános viszonyokhoz képest megfelelően gépesítettek is voltak. Ez a viszonylagos fellendülés a múlt század végén annak volt köszönhető, hogy a tőke mind erőteljesebben hatolt be az itteni mezőgazdaságba. Ez a folyamat eleinte a bérletekben mutatkozott meg, majd pedig a gazdaságokban létesített ipari jellegű üzemek révén. A gazdaságokkal kapcsolatos ipari létesítmények közül legjelentősebb volt a sarkadi cukorgyár. Ekkor azonban a tőkebehatolás már abban is megmutatkozott, hogy Dél-Bihar legnagyobb uradalmát, a sarkadi AZmássy-birtokot egy részvénytársaságnak kellett bérbeadni. Különben az uradalmak iparvasútat is építettek, öntözőtelepet létesítettek, tenyészállattartásra és tenyésztésre rendezkedtek be.

233 Szívesen kísérleteztek nem hagyományos növények termesztésével is. Ilyenek bevezetésére gyakran idegen szaknem eső terület volt. 38 cselédje volt és 1 lokomobillal, 1 járgánnyal, 1 cséplőszekrénnyel, 4 vetőgéppel, 2 rostával, 47 ekével, 1 trieurrel, 1 szecskavágóval, 28 boronával, 5 hengerrel és 22 igás szekérrel dolgozott. Volt 183 szarvasmarhája, 17 lova, 651 sertése, 1997 juha. Zsadány. A Kisvágási Társulat 494 kh.-as birtokából 131 kh. szántó, 4 kh. rét, 357 kh. legelő és 2 kh. adó alá nem eső terület volt. Cselédet nem tartottak, felszerelésük, állatuk nem volt. - Schwarz Ábrahám birtoka 1068 kh. volt. Ebből 419 kh. szántó, 1 kh. kert, 4 kh. rét, 584 kh .legelő, 7 kh .erdő és 53 kh. adó alá nem eső terület volt. 27 cseléddel, valamint 1 lokomobillal, 1 járgánnyal, 1 cséplő-szekrénnyel, 5 vetőgéppel, 2 rostával, 25 ekével, 1 trieurrel, 1 szecskavágóval, 14 boronával, 6 hengerrel és 18 igás szekérrel gazdálkodott. Volt 56 szarvasmarhája, 18 lova és 680 juha. - Schwarz Ferenc bérelte Juricskai Mór 2186 kh. rétből, 460 kh. legelőből, 9 kh. erdőből, 74 kh. nádasból és 117 kh. adó alá nem eső területből álló birtokát. 94 cselédet tartott. Volt 2 lokomobilja, 1 járgánya, 2 cséplő-szekrénye, 5 vetőgépe, 1 rostája, 29 ekéje, 1 trieurje, 1 szecskavágója, 18 boronája, 8 hengere és 26 igás szekere. Állatállománya 94 szarvasmarhát, 54 lovat, 400 sertést és 40 juhot tett ki. A Magyar Szent Korona Országainak Mezőgazdasági Statisztikája II. Gazdacímadattár. (Bp. 1897.) 233 Márki S.: Sarkad története i. m. 116. 431