A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)
Néprajz - Dankó Imre: Változások a magyar parasztság életmódjában, kultúrájában, különös tekintettel a dél-bihari síkságra
joga is. 2 "' 1 Mindezek a rendezetlen kérdések számos zavart idéztek elő és a későbbiek során sok éles társadalmi harc kiindulópontjai lettek. A feudalizmusban megrekedt, a polgári fejlődésben lemaradt magyar társadalom nem is tudta ezeket a kérdéseket megoldani. A jobbágyfelszabadulástól a felszabadulásig eltelt évszázadot talán éppen az jellemzi legjobban, hogy társadalmi fejlődésük megrekedt és a felmerült, igen sokszor a már régen túlhaladott társadalmi viszonyok örökségeként magunkkal hordott kérdéseket nem tudtuk megoldani. A jobbágyfelszabadítást a községekben tagosítás követte. Elkülönítették a földesúri (majorsági) birtokot és a volt jobbágytelkeket. Az elkülönítésnél számos szabálytalanság történt a parasztság kárára. A tendencia az volt, hogy a földesúri birtokok lehetőleg egy tagban, a legjobb minőségű földeken, a községhez vagy a már előzőleg kialakult majorhoz közel terüljenek el. Ennek érdekében a paraszti birtok sok esetben felaprózódott, a falvaktól távoli részekre, a rossz minőségű földekre került. Jól illusztrálja ezt a terjedelme miatt nem közölhető mezőgyáni „földbirtok-rendezési lajstrom." 225 A jobbágyfelszabadítás után a parasztság által előzőleg közös tulajdonban volt legelők községi tulajdonba kerültek. Hasznosításukra legelőtársulatok, legelőbizottságok alakultak. 220 A legelőbizottságok gondoskodtak a legelők rendben tartásáról, őrzéséről, felszereléséről; a pásztorok alkalmazásáról. A tagosítással kapcsolatosan felmerültek az egyes községek határaiba tartozó népesebb puszták önállóságának kérdései is. 22 ' De tekintve, hogy ezek a puszták - ha némelyik magában népes is volt nélkülözték az önállósulás legelemibb feltételeit; az önállósulás, községgé alakulás nem valósult meg. A jobbágyfelszabadítás után a birtokviszonyokban igen nagy változást hozott a folyam- és belvízszabályozás. A Körösök Sárrétjeinek felszámolása már 1820 körül napirendre került és Vásárhelyi Pál terveket készített rá. De az első komoly lépésre csak 1859-ben került sor, amikor is Nagyszalontán Tisza Lajos, majd ennek közeli halála után Tisza Kálmán vezetésével megkezdte tevékenységét a Fekete-Sebes-Körös 224 A sok vitára okot adó közös legelők kérdését az 1894. évi XII. te. rendezte. A rendezés a közös legelők felosztását miniszteri engedélyhez kötötte. A közös legelőket szervezetlenül vagy szervezetten használták. Szervezetlen használat volt, ha a legelőügyeket a község intézte, szervezett, ha legeltetési társulatot alakítottak. A legeltetési társulatokat a törvény a továbbiakban is védelemben részesítette. Az 1913. évi X. te. társulati ingatlant elidegeníthetetlennek minősítette. Területünkön több legeltetési társulat is alakult; legnagyobbak voltak a sarkadi, kötegyáni, okányi, körösharsányi, biharugrai. 225 HBraL Mezőgyán község földbirtokrendezéssel kapcsolatos kifizetési lajstroma. 226 A szőlőskerteknek már a jobbágyfelszabadulás előtt közös „törvénye" volt. Erről így írt a geszti krónika: (1806) ezen esztendőben ki osztódott a Bogyoszlóházi homokdomb szöllöskertnek először a Gesztieknek, kinek mennyi kellett, azon tul megunszolta a méltóságos uraság Mezőgyánt, de onnét csak kettő vállalkozott. Két heti várakozás után Zsadányt, Ugrat, kik máig is birtokosok. A kertnek kontraktusa van párban Gesztnél és Zsadánynál örökös dézsmája 5 dik. A kertnek 27 pontból álló törvényei vannak." Igen sok vitára adott alkalmat a legelőterületek jogi hovatartozása. Kötegyánban például még 1896-ban is azt kérték, hogy a volt úrbéres legelőrészeket adják át a volt úrbéreseknek. „Az úrbéri rendezés alkalmával a volt úrbéres zsellérek és jobbágyok részére kiszakított legelőterület a kötegyáni 12. számú hitelt telekkönyvben 381, 508., 509 a helyrajzi számok alatt Kötegyán község, mint erkölcsi testület tulajdonául lett kitüntetve, - holott az ugy a múltban, mint a jelenben is tényleg a volt úrbéres zsellérek és jobbágyok úrbéri telki állományának tartozékát képezi; s igy a bejegyzés tévesen eszközöltetett, melynek kijavítását kérjük." Kötegyáni képviselőtestületi jegyzőkönyv 1873-1904. Jkv. 1896. 26. pont. HBml. - A legelőbirtokosság sokoldalú tevékenységébe bepillantást engednek a következő adatok: A méhkeréki legelőbirtokosság csürhésének és csordásának a fizetését felemelik. Biharvármegye Hivatalos Lapja 1913. jún. 12., A mezőgyáni vagyonváltságos legelőtársulat 1932-ben lépfene elleni oltásra segélyt kért a megyétől. Uo. 1932. 40. \>z. 227 A Sarkadkeresztúr községhez tartozó puszták önállósága. Uo. 1908. márc. 12. 426
