A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Néprajz - Dankó Imre: Változások a magyar parasztság életmódjában, kultúrájában, különös tekintettel a dél-bihari síkságra

és újra mérették a telkeket. A teleknagyságot mindig csökkentették és ezáltal a telkek számát növelték. Mint ahogy Geszten is, ahol a geszti krónika szerint „1779-ig az Urbariális földek csak 16 sessiot tettek; de ekkor lánccal felmérődvén találtatott 26 sessiónak, de 1799-ben és 1800-ban Tóth Józseí által újra felmérődvén 34 sessiónak mérte a szabadosokkal együtt, mivel a vízellátásokat is mind belemérte; úgymint Pap lapossát. Ördög árkát, szántóföldnek a vízállásokat, a kemeréti páskumnak is nagy részét kaszálónak mérte." Ezekben az időkben különösen nagy hiányát érezték a jobbágyok a teleknagyságot rögzítő és a szolgáltatásokat szabályozó szerződéseknek. Ezek lettek volna az urbáriumok, amiket azonban a királyi rendelkezések ellenére vagy nem készítettek el, vagy ha igen, akkor nem tartották be. így vallottak erről 1770-ben az ugraiak is: Urbáriumunk a' mely által a' Szolgálatnak rendes módja meg volna határozva nincsen; hallottuk mindazonáltal, hogy ezaránt egy néhány esztendőkkel ezelőtt Currensét Botsátotta volt a Tekéntetes Nemes Vármegye."

2J0 Különben urbáriumok régebbről is ismeretesek. Keletkezésük a XIV. században; az egységes jobbágyosztály kialakulása idejébe nyúlik vissza. A korai és a XVIII. századi urbáriumok között lényeges különbség az, hogy a régieket egy-egy birtokos saját maga készítette, adta ki; tehát sok egyéni; az illető vidéken, sőt birtokon kialakult szokás jogi elemet tartalmazott. Ezzel szemben az úrbérrendezés után készült urbáriumok a központilag megállapított kötelezettségekből, a jobbágyokra vonatkozó országos törvényekből indultak ki és viszonylag kevés helyi elemet tartalmaztak. A népesség szaporodásával, a lélekszám növekedésével párhuzamosan haladó telekelaprózódás hamar kitermelte a zsellér réteget. A XVIII. század közepétől területünkön is nagyarányú zselléredésnek lehetünk tanúi. A zselléresedést nagyban elősegítette a majorsági gazdálkodás erőteljes megindulása. Ez természetes is, hiszen a telekelaprózódás, illetőleg a majorsági gazdálkodás elterjedése között erős kapcsolat van. És bár tilalmazták, minden tilalom ellenére állandóan folyt a kurializálás. A kurializálás egyik eszköze a regulatio volt, azaz az újosztások, amiknek a során a jobbágyoknak mindig kevesebb és rosszabb minőségű földet mértek. A jó minőségű földeket pedig összevonva majorságokká alakították. A majorsági gazdálkodás térhódítását jól figyelemmel kísérhetjük a Tiszabirtokon. A Tisza-birtokoknak idővel több majorsági központja alakult ki. így egy Geszten, a másik Gyantén, a harmadik Mezőgyánban. A regulatiók igen nagy mértékben sújtották a jobbágyságot és hosszú perlekedéseknek lettek kiindulópontjai. Az egész kérdésre jó fényt vet egy kötegyáni irat, ami a Rhédeyek regulatiói ellen panaszbeadvány volt 1801-ben egy királyi Commissióhoz.

211 „Méltóságos Királyi Commissárius Űr! Kötegyán Helysége a' megülés'nek idejétől fogva partosabb és előbb földjeire tsere bokros, laposb részére nézve pedig a Fekete Körös gyakori árja kitsapása miatt szinte terméketlen helly lévén, az előbbi időkbe elejink a tsekély Barom tartásból és az erdőnek 's egy vizi Malomnak, mellyben a Helység feles részes volt, használásaiból élhettek. Népesedvén pedig idő jártával az Helység, azon tsekély, azomban nagy részre terméketlen földről, hogy a lakosok jobb 's hasznosabb földre ne vonuljanak 's lak helekből ki nemmozduljanak; Néha M. Grói Rédei Mihály Úr, az Helséggel az szabad irtás iránt olly Contractusra lépett, hogy minden lakosok a' melly irtásokat tesznek azokat firól fira Bírhassák; a' mint az a Hellység Protocolumába lévő Contractusból ki tetzik. Be jővén pedig a' Urbalialis Regulatio, a határ még tsak nem abba a formába találtatott a'mint volt az szabad irtásokról adott Contractusnak kelésekor, a Lakosok pedig a' Contractushoz tartván magokat, a' határt, az irtási szorgalmatosság által hozzá járulván, a vizeknek a' száraz időkben való apadása is abba az állapotba és formába hozták, a miben most találtatik, úgy hogy a fel adott 18 Urbáliális Session kivül az mostani szántó élő föld és hol szállásaink voltak s a mik még a mostani el 210 OL. Helytartótanácsi lvt. Dep. urb. (C. 59.) Tab. Urb. Bihar m. Ugra. 1. kérdés. 211 A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Adattára. 7251. X. 7. ; 423