A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Néprajz - Dankó Imre: Változások a magyar parasztság életmódjában, kultúrájában, különös tekintettel a dél-bihari síkságra

vételtől megmaradnak, mint szabad irtási földek, a Paschkumnak használását pedig, vagy annak mennyiségét, a száraz vagy az vizenyős idők határozhatják meg, ez szerént a Méltóságos Uraságoknak allodialis földjeik a Contractusoknak kelése és az Urbáriumnak bé jövetele idején igen tsekélység volt, mivel hogy a lakosoknak is élő földjeik elegendők nem lehettek. A Méltóságos Uraságok pedig magok között kétt rendbe tett osztás által az elő szabad irtási földektől megfosztották a dolgot nem értés által nem látó Lakosokat, 's azon földeket Allodialis földeknek fordították." Az allodizálás minden tilalom ellenére továbbfolyt és oda vezetett, hogy a jobbágyfelszabadítás idejére Kötegyánban (7000 holdas határból) csak 487 hold volt úrbéres, a többi terület allodialis, majorsági birtok volt.

212 Hasonló volt a helyzet Sarkadon is. Itt a 22 000 holdas határból úrbéres legelő volt 3000, szántó 628, kaszáló 374 hold, azaz összesen 4002 hold. A többi földterület majorsági módon művelt allodialis birtok volt.

213 Ennek megfelelően alakult a lakosságösszetétel is. A 26 5

/б jobbágytelket 90 jobbágy bírta, ugyanekkor 640 fő zsellér (házzal, de földdel nem bíró jobbágy) volt, lakó (sem házzal, sem földdel nem bíró jobbágy) pedig 115 fő. Külön számontartottak még 51 kézművest is. Mezőgyánban jobb volt a helyzet, amennyiben a 42 Va jobbágytelek után járó 1152 hold szántó és 535 hold kaszáló, mint urbáriális birtok mellett, 1846 Vs hold majorsági föld volt.

21

'

1 Sarkadkeresztúr állapota volt talán a legrosszabb. Itt 364 hold úrbériség mellett 1636 hold majorság volt.

21

'' Mezőgyánhoz hasonlóan alakult a helyzet Okányban, ahol 3751 í

/s hold úrbériség mellett 7945 hold majorsági birtok volt.

210 Más volt a helyzet az egyházi birtokon, ahol, mint például Harsányban, az egész határ „néhány hold kivételével" úrbéri birtok maradt.

21

' Érdekesen alakultak a birtok- és vele kapcsolatosan a társadalmi viszonyok az Eszterházybirtokon is. Méhkeréken mindössze a 40 holdnyi erdő volt majorsági birtok, a többit „szerződésileg birták" a lakosok az Eszterházy családtól. Ugyanígy volt Zsadányban is. Fényes Elek szavai szerint: „Majorság itt nincsen, mert a lakosok mint néhai hajdúk, örök szerződés mellett birják földjeiket Eszterházy hercegtől."

218 Érdekes ebből a szempontból Geszt esete. Itt a 4000 holdas határból csak 750 hold volt majorsági birtok és további 750hold pedig majorsági kaszáló. A többi földterületen 32 egész jobbágytelek foglalt helyet.

2111 Egészen különleges volt Biharugra esete. Itt figyelhetjük meg legjobban a mezőgazdasági munkásság korai megjelenését. A 8227 holdas határban mindössze 1 •';''« jobbágytelek volt. „A többi szántó és egyéb földeket az uraság napszám mellett harmadába adja a lakosoknak, de hely-hellyel hetedes földek is vannak, a szőlő kilencedes. Ezen kívül volt majorsági föld is: 600 hold szántó és 1000 hold kaszáló."

220 A telkes jobbágyság számbeli fogyása, a zsellérek és lakók számának erőteljes növekedése jelzi az egykor egységes jobbágyosztály felbomlását, nagyfokú differenciálódását.

221 A jobbágyság rétegekre való bomlása a feudalizmus válságát jelentette. 212 Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. (Pest, 1851) II. 268-269. 213 Uo. IV. 12. 214 Uo. III. 84. 215 Uo. II. 209. 216 Uo. III. 159. 217 Uo. II. 92. 218 Uo. III. 79. és IV. 332. 219 Uo. II. 45-46. 220 Uo. IV. 229-230. 221 Az idevonatkozó gazdag irodalomból csak azokra utalunk, amelyek területünkről is közöltek adatokat, illetve megállapításaik tárgyunkkal is kapcsolatosak. Vö.: Pach Zsigmond Pál: Az eredeti tőkefelhalmozódás Magyarországon (Bp. 1952), Makkal László: Paraszti és majorsági mezőgazdasági termelés a XVIII. században. (Bp. - Gödöllő, 1957); H. Balázs Éva: A parasztság helyzete és mozgalmai (1780-1787). Századok, 88. évf. (1954) 547-568.; Ember Győző: Jobbágyvándorlás és jobbágy védelem a 18. szá424