A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)
Néprajz - Dankó Imre: Változások a magyar parasztság életmódjában, kultúrájában, különös tekintettel a dél-bihari síkságra
visszamentek lakóhelyükre. 151 Ezeknek a száma végképpen nem ismeretes és nincsen is rá remény, hogy valaha is meg lehet tudni, mert hiszen még évek múlva is odahagyta a lakosság a lakhelyét, ha csak egy összeíró vagy összeíróbizottság közeledtéről értesült. így szaladt az erdőkbe Mezőgyán lakossága is 1725-ben. 153 Mindezeket figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a rendkívül nagy mértékben elpusztult dél-bihari síkságon is van kontinuitás a régi (középkori) és a XVIII. századi lakosság között, ha ez a folyamatosság nem is nagyon erős. 153 A töröktől visszahódított területet átmenetileg katonai igazgatás alá vonták és úgynevezett „újszerzemény"-nek nyilvánították. 154 Az újszerzeményi birtokok további sorsáról az újszerzeményi bizottság, a hírhedt neoaqistica commissio döntött. Területünk átmenetileg - mivel a régi birtokosok birtokjogát nem ismerték el - a kincstár tulajdonába került. A földesúri jogokat a királyi kamara gyakorolta fölötte. A terület végleges birtoklásáról az újszerzeményi bizottságnak kellett döntenie. A neoaquistica commissio tevékenysége igen lassú volt és döntéseinek végrehajtását több-kevesebb nagyobb akadály mellett II. Rákóczi Ferenc szabadságharca is gátolta. Sok más, a lakosságra nézve sérelmes intézkedés mellett a neoaquistica commissio döntései is hozzájárultak ahhoz, hogy a terület lassan-lassan visszaszállingózó, növekvő lakossága Rákóczi hűségére adta magát és Sarkad sáncaiban a végsőkig kitartott a fejedelem, a szabadságharc eszméi mellett. 155 Az itteni kurucmozgalomnak egyik forrása a hajdúvárosi kiváltságok megszűntetése volt. 156 Bár a bihari hajdúvárosok ereje megtört, jelentősége óriásit csökkent a XVII. század második felében, mégis elegendő maradt ahhoz, hogy a második jobbágyság, az eredeti tőkefelhalmozás ellenében ezekre a kiváltságokra hivatkozva, komoly 151 Gyulai Állami Levéltár (a továbbiakban GYÁL). Körösladányi protocollum 1767-1829. Feljegyzés a protocollumból. „Mi Tettes Ns Békés Vármegyékben situálltt Körös Ladányi Birák és Esküttek recognoscalljuk: hogy történhető következendő sok Confusioknak el-távoztatására 's azokk eligazithatására Nézve egybengyülvén sok becsülletes, hiteles szavú öregeket is egybe gyűjtvén utolsó ülésben úgymint 1711 Esztendőtől fogva történt dolgokat, mellyek leg igazabbak lenni tettszettek jegyzésben tettük a következendő képpen. § 1° 1711 Esztb Méltóságos Gróff Pálfi János és M. Leoner a Kurutzokkal meg békélvén Szathmáron Tavasz tállyban már békesség lévén bátorodtak a régi Lakossai Körös Ladánynak Pünkösd tállyban leg alább sokan Azok közzül együnnen másunnan kivált képpen pedig Szentmihályról haza verődni, ismét harmadszor ez mostani idő szerint utolszor meg ülni; Ezek között nevezetesebbek voltak Kis István, Kis András, Perecz János, Kis György, Pap Szabó György, Simái Ferencz, Rab János, Fekete György kik közzül három személlyek u.m. Tót Tamás, Marton István, Hőgye Mihálly még a Kurutz Világban is határunkon tekeregtek." 152 Rozvány Gy. i. m. 118. 153 Ez részben az 1552. és az 1715., valamint az 1720. évi összeírásokból is kitűnik. Vö.: Dankó-Korek: Kötegyán i. m. 26-27. 154 Borouszky i. m. 543. és Mezősi i. m. 15. 155 Márki S.: A sarkadi hajdúk i. m. és Uő. Sarkad története i. m. 58-64. Vö.: Esze Tamás: Kurucz vitézek folyamodványai 1703-1710. (Bp. 1955) 30-34., 314., 477-478. 156 Érdekesen fogalmazta ezt meg Karácsonyi János: „Már csak a volt 14-15 hajdú város szabadalmainak el nem ismerése, a volt hajdúk jobbágyokká tétele is óriási elkeseredést szült Bihar megye népében. Mikor tehát Rákóczynak szabadságra hívó szózata megharsant. Biharmegye népe nemcsak élelmet és abrakot adott..." Biharmegye magyar népe a kurucz világban. A Biharvármegyei és Nagyváradi Régészeti és Történeti Egylet Évkönyve 1901/1902 (Nagyvárad, 1902) 51-52. Ez azonban ilyen formában túlzás, illetőleg társadalmiatlan szemlélet. Vö.: Dankó I.: A Körösköz-bihari hajdúság i. m. több helyét. 415
