A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)
Néprajz - Dankó Imre: Változások a magyar parasztság életmódjában, kultúrájában, különös tekintettel a dél-bihari síkságra
Halála és az erdélyi fejedelemség kialakulása után ennek alapján területünk Erdélyhez tartozott. Ez azonban nem biztosított különösebb nyugalmat a föld népe számára. A királyi seregek idáig úgysem értek el soha. Területünk szempontjából nem az erdélyi és a királyi Magyarország viszályai, háborúskodásai, hanem a törökök terjeszkedése volt a veszélyes. A törökök terjeszkedése, állandó portyázásai lehetetlenné tették falvaink életét. A nemesség általában elmenekült, de ha egy-kettő helyben maradt is egy darabig, később csak elment, mert egymást érték a török portyázások, mint 1574-ben Kölesérett, m amikor is a gyulai bég fejét vette a vámosnak. így ütöttek rajta 1586-ban Kötegyánon is. 135 A falu kirablása és néhány ember megölése után továbbálltak. Mindezek dacára jóidéig a dél-bihari síkság lakossága jelentősebb pusztulást nem szenvedett. Közvetlenül a vidék tönkretétele előtt készült az 1552. évi összeírás. Ez az összeírás jó összehasonlítási alap a pusztulás leméréséhez; az itt végbement birtokváltozásokhoz, népmozgalomhoz. 136 Területünk első nagyobbszabású pusztulását Várad 1598. évi sikertelen ostroma okozta. Már a Várad alá felvonuló török hadak is megtépázták a falvakat, de a visszavonuló seregek az útjukba eső telepeket sorra elpusztították. Ekkor pusztult el első ízben Szalonta, Kölesér, Szil, Barmod, Pataössi, Simonkerék, Orosi. 137 Az itteni hódoltsági viszonyokat nagyban befolyásolta Sarkad parasztvárának ellenállása. 1571ben ugyan a törökök elfoglalták, de 1599-ben az erdélyi hadak visszaszerezték. 1600-ban a gyulai bég ismét elfoglalta, de a közeli Szalontárói kiindult erdélyi hadak hamarosan ismét kiűzték belőle a törököket. Ettől kezdve aztán Sarkad vára és a védelmében éldegélő Sarkad mezőváros Szalontával együtt a környék egyik menedéke lett. Sarkad várával kapcsolatosan ki kell térnünk ennek a jellegzetes erősségnek az ismertetésére. Főerőssége földrajzi viszonyaiban volt. Szándékosan elhanyagolt tájon, megközelíthetetlen helyen állott. A Gyula-Sarkad közti terület nagykiterjedésű sík víz volt: a Sarkadi tó. A vár az egész várost magában foglalta, nem volt úgynevezett külső és belső vára. Palánkfalak közé döngölt agyagból készültek a falai. A palánk előtt széles, rendkívül kimélyített árok futotta körbe, tele vízzel. Bejárói igen keskenyek, könynyen elállhatók és lerombolhatok voltak; náddal rejtett helyeken álltak. Távoli határrészeken vigyázó váracskák egész serege vette körül. Minthogy az egész település a váron belül foglalt helyet, nem lehetett elkülöníteni a lakosságot a katonaságtól. Márcsak azért sem, mert hivatásos katonaság alig, s ha igen, akkor is nagyon kis számban tartózkodott benne. A sarkadi vár jelentősége éppen az volt, hogy úgynevezett parasztvár volt; a lakosság közvetlen védelmét szolgálta. A vár nyomai még ma is látszanak és elárulják, hogy az egész közösség ügye volt a létesítése, védelme. 138 A veszélyekkel teli, zűrzavaros idők134 Uo. 177. 135 Haán-Zsilinszky i. m. 191. Vö.: Dankó-Korek i. m. 23. 136 OL. Magyar Kincstári Levéltárak. Magyar Kamara Archívuma. Conscriptiones portarum (E 158). Dicator: Literati László. Négy járásban írta Össze Bihar megyét, II. járásban szerepel Egyházasösi 18, Cserösi 13, Iklód 13 l / 2 > Nagyharsány 15, Kisharsány 11, Piski 7, Szent Jánosugra 9, Középugra 6, Monostorugra 5, Peszere 7, Fancsika 8\ ! 2 , Zsadány 8, Okány 37, Orosi 19, Varsány 6, Győr 7 i / 2 , Keresztúr 3, Meggyes 7, Gyanté 16 i ' 2 . Sarkad 51 1 / 2 , Sarkadösi 4, Prépostösi 3, Kötegyán 32 1 / 2 > Simonkerék 10, Kötetarcsa 13, Méhkerék 3, Sziltarcsa 5 í / 2 . Szil 35, Kéza 7 1 / 2 , Mezőgyán 5 l / 2 > Váttyon 1, Begécs 5 l / 2 , Kisradvány 3, Nagyradvány 9, - a IV. járásban szerepel Kölesér 117, Barmod 14, Keszi 17, Nagyvásári 7 i / 2 , Kisvásári 9, Remete 23 l / 2 telekkel. Vö.: Borovszky i. m. 499-502. 137 Borovszky i. m. 499. 138 Márki: Sarkad története i. m. 41-70. 410
