A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)
Néprajz - Dankó Imre: Változások a magyar parasztság életmódjában, kultúrájában, különös tekintettel a dél-bihari síkságra
zennyolcad magával gyilkossággal vádoltak. 122 A per és korabeli jogfelfogásra és joggyakorlatra jellemzően kiegyezéssel végződött. 1138-ban Álmos herceg Sarkadon 10 szolgát adott a dömösi prépostságnak 123 . Száz évvel később pedig Sarkadi Máté Puer pap rokonait perelte felesége elragadott szabadosai miatt. 12 ' 1 Mindezekből az adatokból egy új társadalmi rendbe való átmeneti időszakra következtethetünk. A régi intézmények már megszűntek, de az újak még nem alakultak ki és szilárdultak meg. Adataink egy differenciálódó társadalom képét mutatják. Kialakulóban vannak a rendi társadalom különféle rétegei. Szövegeinkben „szent király jobbágyairól", „jobbágyfiak"-ról, „várnépek"-ről, „szabadok"-ról, „szabadosodról, „dusnokok"-ról, „rabszolgák"-ról esett szó. Ez a sokrétű társadalom alakul át a továbbiak során, a rendiség fokozatos megszilárdulásával kétosztályúvá: nemesi renddé és jobbágysággá. Területünkön, mint ahogy arról már volt szó, sokan meg tudták tartani társadalmi állásukat és felemelkedtek a nemesi osztályba, át tudták menteni előző szabad állapotukat a birtokos nemesség keretei közé. Csak csekély számban voltak olyanok, akik a szabad állapotból lehanyatlottak a jobbágyságba, ahova különben a szabadosok nagyrésze és a szolgák is kerültek. Ilyen felemelkedésnek és lesüllyedésnek lehetünk tanúi Gyanté, illetve Orosi lakosságának esetében. Gyanté nemesi faluvá fejlődött, 125 Orosi pedig jobbágy faluvá lett. 12<i További differenciálódás és társadalmi feszültség akkor keletkezett, amikor a nemesi osztály maga is rétegeződni kezdett és kialakult a nagybirtokos, a főúri rend. Ezek a kisbirtokos nemeseket jobbágyokként kezelték, bár meg kell mondani, hogy az egytelkes nemesek közül vidékünkön is többen önként álltak a főurak, nagybirtokú nemesek szolgálatába. 127 Ez egyúttal azt is igazolja, hogy egytelkes nemes és jobbágy életmódja között lényeges különbség nem volt A nagybirtokú főnemesség kialakítását nagyban elősegítette a tatárjárás utáni társadalmi fejlődés. A nemesség rétegeződésével párhuzamosan nehezebbé vált a jobbágyság helyzete. A feudális fejlődés során kialakult a jobbágyi szolgáltatások rendszere is. A különféle szolgáltatások alapja a jobbágytelek lett. A telek (mansio, fundus, sessio) több részből állt: mindenekelőtt a belső telekből a házzal, szántóföldből, kaszáló rétből, közös legelő- és erdőrészesedésből. A jobbágyság előrehaladását biztosította, anyagi megerősödését azonban kevésbé a telek és tartozékai, mint inkább a „prosperitás", a telek birtoklásánál önállóbban bírt földvagyon, a bérlet, az irtvány, a szőlő. Ez utóbbi területünkön csak igen kis mértékben játszott szerepet, mert szőlőtermesztésre alkalmas helyek nem voltak. Szőlőbirtokokat az itteni jobbágyság leggazdagabbjai a Várad környéki, valamint az Aradhegyaljai borvidéken, szőlőshegyeken szereztek. Területünkön legfontosabb volt az irtásföld. Több jobbágytelep egyenesen ilyen irtásokon jött létre, mint például: Geszt, 128 Méhkerék, 12 " Oly, Simonkerék l;tl stb. A telekre alapuló szolgáltatások igen sokrétűek voltak. Az egyháznak járt a termelvényekből a tized, az államnak (a királynak) a kilenced. A földesúr dézsmát szedett sajátmaga és háznépe eltartására. Ezenkívül heti 1 nap robotot is kapott a házakörüli munkák elvégzésére. Rendkívül megnehezítették és egyben bizonytalanná tették a jobbágyság helyzetét az ajándékok, amiket igen nagy változatosságban, a legkülönbözőbb alkalmakkor kellett adniok. 122 Uo. 123 Györtíy i. m. 577. és 659. 124 Uo. 659. 125 Jakó i. m. 247. 126 Uo. és 310. 127 Györffy i. m. 577-581. 128 Jakó i. m. 245. Geszt. 129 Uo. 300. Méhkerék. 130 Uo. 309. Oly. 131 Uo. 338. Simonkerék. 408
