A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Természettudomány - Lovas Márton: Coleopterológiai adatok Tiszacsegéről 1967–1974

lámtéri tározó területén lévő munkák befejezése és a Jászsági-főcsatorna egyes ágainak megépítése marad.

5 Ezek szerint tehát a leglényegesebb munkálatok éppen az 1970-es évekre vannak beütemezve. Ekkor változik meg a táj a rövid Hajdú-Bihar megyei Tisza szakaszon Tiszacsege határában is. Ez a tény arra kötelezi a Hajdú-Bihar megyei múzeumok természettudományos muzeológusait, hogy felmérjék ennek a tájnak a jelenlegi természeti viszonyait, tehát azokat a természeti viszonyokat, melyek a nagy természetátalakító munkálatok megkezdése előtt jellemezték a Tiszacsege környéki tájat. Tanulmányoznunk kell tehát a még meglévő flórát és faunát, hogy a jövőben némi támpontot adhassunk tájunk ősi növényzetének és ősi faunájának összetételéről, s ezzel a jövő botanikusának és zoológusának tudományos szempontokat nyújthatunk az ilyen hatalmas méretű természetátalakítások biológiai hatásának tanulmányozásához. Így nemcsak e nagy munka technikai dokumentumai, hanem a táj biológiai arculatának leírása is fennmarad. A tiszacsegei határban első alkalommal 1964. május és július havában jártak a Hajdú-Bihar megyei Múzeumok kutatói. Munkájuk eredményeiről a Debreceni Déri Múzeum 1966-67. évi Évkönyvében számoltak be: Ötvös János-Kovács Béla: A tiszacsegei holt Tisza és környéke élővilága című tanulmányukban. A szerzőpár egyik tagja Ötvös János azóta is rendszeresen végzett megfigyeléseket és gyűjtéseket a tiszacsegei határban, s így 1974. évi gyűjtéseinkkel együtt már tíz éve rendszeresen felkeresi a múzeum munkatársa ezt a területet. Tiszacsege természeti viszonyai: Tiszacsege a Közép-Tiszavidék jelentős települése. 23 531 kat. hold területű határa és 7015 főnyi lakossága az ország 3221 önálló települése közül a 184. helyre sorolását teszi lehetővé. Hajdú-Bihar megye északnyugati csücskében a Tisza mellett fekszik. A borsodi Ároktő, a hevesi Dorogma, a Hajdú-Bihar megyei Margita, Ohatpusztakócs, Egyek, illetve Telekháza határaival szomszédos.

6 A felszín kialakulása a pleisztocén és a holocén időszakok alatt a területen vándorló folyók a Sajó, a Hernád, végül a Tisza munkájának következménye. A Hortobágy északnyugati szegélye Tiszadada és Egyek között 5-10 km szélességben a Hortobágy térszíne fölé emelkedik néhány méterrel. Ez a hoszszan elnyúló keskeny parti sáv a pleisztocén végén a Sajó-Hernád hordalékából keletkezett, lényegében a Sajó-Hernád hordalékkúpjának déli szegélye volt. A pleisztocén rétegsor felső szintje főleg apró és középszemű homokból áll. Ebből a magasabban fekvő szárazabb részeken futóhomokot fújtak ki a pleisztocén végi szelek, míg a mélyebben fekvő területeken iszapos lösztakaró alakult ki. A holocén folyamán a Tisza jelentősen átalakította a felszínt. A futóhomokbuckák nagyobb részét letarolta. A mélyebben fekvő területeken réti agyag képződés ment végbe, illetve a megmaradt pleisztocén végi iszapos lösz 5 Dégen i. m. 33-34. 6 Papp József: Tiszacsege (Debrecen, 1967.) 7. 33