A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Természettudomány - Lovas Márton: Coleopterológiai adatok Tiszacsegéről 1967–1974

felszínek elszikesedtek. Később a holocén folyamán a Tisza folytonos mederváltoztatásai következtében a felszín tagoltabbá vált, számos morotva alakult ki, melyek később elszigetelődtek a Tiszától és kiszáradva csak mint felszíni képződmények utalnak az egykori mederre. Az újholocén morotvák zugaiban nagyon szép övzátonyokat figyelhetünk meg.' Tiszacsegén számos ilyen elhagyott Östisza medret találhatunk a határban, mint a Lapostó a falutól délre, vagy az északkeletre fekvő Inta tó, vagy a délnyugatra lévő Nagymorotva, sőt ilyen a Völgyes, a Kis- és a Nagytökös tó is. Nemcsak az elhagyott folyómedrek tűnnek fel a mai szemlélőnek a csegei határban, hanem a felszínből kiemelkedő parti dünék is, melyeket Homokhát, Lyukashalom, Nagymajor, Godolyahát néven neveznek az itteni emberek. Az övzátonyok kiváló példáját figyelhetjük meg a falu közepén, hiszen a falu éppen egy ilyen víz nem járta övzátonyra épült. Hasonló képződménynek látszik a határban a Görbeföld, a Tiszaköze és a Szilágy nevű rész is.

8 A falu életében igen hosszú időn keresztül a Tisza árvizei, mederváltoztatásai, vagy éppen alacsony vízállása játszotta a legnagyobb szerepet, mert a földművelés, de az állattartás is mindig a szeszélyes folyóhoz kellett, hogy igazodjon. A Tisza vízjárása ezen a szakaszon az 50 m

!

/s és a 4700 m'Ys között váltakozik. Ennek oka a folyó hatalmas vízgyűjtő területe, melynek magashegységi része mintegy 77 ezer km

2 Az innen lezúduló hatalmas mennyiségű víz az Alföld hordalékkal feltöltött síkjára érve elveszti esését, 0,1% alá kerül, de sok helyen nem éri el a 0,02%-ot sem, mely a folyó mederváltoztatásait, hatalmas kanyarok képződését eredményezi és az árhullámok egymásratorlódása folytán rendkívüli nagy árvizeket okoz, illetve okozott. Jellemző adat, hogy a folyó magyarországi szakaszán a maximális és a minimális vízszint közötti különbség, azaz a vízjáték 10-12 m között volt."

4 A XIX. századra Széchenyi István, a reformkor nagy politikusa, ismerte fel azt a tényt, hogy a régi mocsári-vízi világ a fejlődés gátjává vált, miatta az ország gazdasági felemelkedése lehetetlen. Elsősorban аг ő érdeme és Vásárhelyi Pál mérnöké, hogy megindult a Tisza szabályozása, mellyel egy világviszonylatban is kiemelkedő komplex vízgazdálkodási rendszer megvalósítása kezdődött el.

10 Tiszacsege, mely a régi térképek szerint két hatalmas kanyar között feküdt, 1854-ben indult el ezen az úton, amikor átvágták a falu melletti nagy kanyart, s ezzel a folyó mintegy másfél kilométerre került a falutól, sok addig víz alatt lévő terület vált megművelhetővé. Az új mederhez tartozó gátak 1855-56-ban épültek meg. Ezután a belvizek elvezetésére ástak egy csatornát, mintegy 13 km hosszúságban, mely az Intató, Sulymos, Nagy- és Kiskerektó, valamint a Hataj patak medrét követte. Az összegyűjtött vizet a Holt-Tiszába vezették egy zsilip segítségével. Ez a mű 1883-ban készült. Ma már ezt a zsilipet nem találjuk meg, mert 1930-ban megszüntették és a belvizeket az ún. Árkus csatornán keresztül vezetik a Hortobágy folyóba. Ezzel a falu megsza7 Borsy Zoltán: Hortobágy. In: A tiszai alföld. (Pécsi Márton szerk. Budapest, 1969.) 88. 8 Papp József i. m. 7. 9 Dégen Imre i. m. 9., 11. 10 Dégen Imre i. m. 14. 34