A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Történelem - Kahler Frigyes: Újabb adalékok a múlt századi papírpénzforgalom és –hamisítás történetéhez

árutermelés meghatározott fejlettségi fokára. Az áruk cseréjének egy meghatározott tömege ugyanis szükségessé teszi az árumetamorfózis lebonyolítása érdekében a pénzhelyettesítő eszköz - papírpénz alkalmazását. A papírpénz eredeti megjelenését Büky is így szemléli,

2

' de nem tárja fel azt a tényt, hogy a papírpénz ausztriai megjelenésének elsődleges oka a kapitalizmus gazdasági előretörése, amely egyrészről kedvező közegre talál a felvilágosult abszolutizmus merkantilista gazdaságpolitikai felfogásában, másrészről nem fejlődhet zavartalanul a kedvezőtlen háborús külpolitikai légkörben. Az 1756-ban kirobbanó hétéves háború leköti az állam belső erőforrásait. Az állam kiadásai olyan mértékben növekszik meg, amely 200 millióra emeli az államadósságot. Az egyre csökkenő mennyiségű nemesfém maximális forgási sebesség mellett sem képes a forgalmat lebonyolítani, még akkor sem, ha a nemesfémtartalékok is forgalmi eszközzé váltak volna. így kerül sor 12 millió értékben pénzjegy kibocsátására. Az állam ennek segítségével tud csak fizetni a belföldi termelőknek, s pénzügyileg megoldhatóvá teszi az 1760-as években fellendülő gabonafelvásárlást. A francia háborúk újabb terhet jelentenek. Az első koalíciós háború - amelyben magyar katonai egységek is operálnak

20 tovább növeli a kiadásokat és a bankjegy szükségletet. A forgalomban levő papírpénz értéke 1790-ben 28 millió. A sorozatos vereségek odavezetnek, hogy 1798-ban elrendelik az ezüsttárgyak beszolgáltatását.

2

' Az udvar ugyanis - elsősorban a külföldi fizetéseknél - nem nélküllözheti a nemesfémet. A belföldi fizetőeszköz-igényeket természetesen továbbra is a bankóprés látja el. A fedezet nélkül kiadott bankótömeg - 1811 elején 106 798 755 forint

2

" - szükségszerűen vezet az inflációhoz. Magyarországon a papírpénzforgalom - bár a magyar országgyűlés a papírpénzt soha el nem ismeri törvényes magyar fizetőeszközként - az Ausztriától való gazdasági függés és a sajátos államjogi kapcsolat folytán került bevezetésre, Ausztria gazdasági fejlődéséhez kapcsolódó gazdaságpolitikai okok alapján. A magyarországi kapitalizmus fejlődése azonban köztudomásúan messze elmarad Ausztria mögött. Itt ezért a papírpénz kizárólag az idegen érdekekért vívott háborúk következményeként jelentkező gazdasági bajok szimbólumává válik. A papírpénz magyarországi szerepét nemcsak az egykorú diákköltő szemléli így. Jókai „Eppur si Mouve - És mégis mozog a föld" című regényében Bányai versét - a csittvári krónika részeként említve - akként értékeli, hogy „Ez pedig egy politikofinanciális gúnyköltemény, amelyben a fekete bankos gazdálkodás van kegyetlenül ostorozva".

2

" Faragó™ a papírpénz magyarországi megjelenését és szerepét - s lényegében Büky is - háborús válságjelenségként értékeli. 25 Büky i. m. 8: „A bankjegy kifejlődésének története röviden az, hogy a fejlődés kezdetén a felek elvitték betétjeiket a bankárhoz, akik erről letétjegyet adtak. A fejlődés második fokán már maguk a bankárok előre kiállították a fizetési Ígérvényeket, amelyeket lombardkölcsönnél vagy váltó leszámítolásnál adtak érme helyett a feleknek"... 16: „Ennek első feltétele az volt, hogy a hitel ügy olyan fejlett legyen, hogy csereügyleteket tudjanak kötni a nélkül, hogy minden alkalommal egy equivalenset adjanak át, amely nem csak pénz gyanánt szolgál, hanem ezenkívül még áruértékkel is bír." 26 Vö.-.Berkó István: Súrlódások az újoncozásnál az 1792-97-i francia háború alatt. Hadtörténeti közlemények 1913. évf. 35-60. 27 Hauer, Josef Ritter von: Das össterreichische Staatspapiergeld (Bécs, 1917). 28 Rhode, Th.

.- Papiergeld in Österreich. Monatsblatt der Numismatische Gesellschaft in Wien. VII. 1909 187-889. Vö.

: még az 1811. év pátens és mellékletei a devalváció kérdésében. 29 Bp. 1965. I. 26. A csittvári krónikával kapcsolatban vö.: Bán-Julow: i. m. 30 Faragó Miksa: Fekete bankó, vörös bankó. Tőzsdei kurír 1918. 42. 324