A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Történelem - Kahler Frigyes: Újabb adalékok a múlt századi papírpénzforgalom és –hamisítás történetéhez

Nocherire

V] való utalás nyilvánvaló költői túlzás - ami ugyanakkor alkalmas a szerző debreceni diák voltának alátámasztására. A 129. sorban írt „burkos török" háború a mesés elemek közé sorolható.

14 A vers célpontja, a papírpénzek képviselője, a 10 forintos - ún. fekete bankó

1

"' - az Osztrák Nemzeti Bank által kibocsátott, de a magyar országgyűlés által törvényes magyar fizetési eszköznek soha el nem ismert pénzhelyettesítő eszköz. A szerző az 1-40. sorban érzékelteti azt a nagy változást, ami Mária Terézia uralkodásától a negyedik koalíciós háborúig végbement. Ez után ironikus hangon írja le azokat a tapasztalati tényeket, amelyeket, mint kortárs közvetlenül észlel. Ezek az észlelések szubjektíve hitelesek. A levont következtetések ugyanakkor több tekintetben tévesek vagy hiányosak. Magukban hordozzák azokat a korlátokat, amelyek az objektív történelmi helyzet nem ismeretéből - részben a helyes megítéléshez szükséges történeti távlat hiánya, részben a tények és összefüggések meg nem értése - következik. A szerző kétségtelenül észleli azokat a gazdasági nehézségeket, amelyek a harmadik koalíciós háború utáni időkben léteznek. Valósan tapasztalja, hogy a fémpénz eltűnik a forgalomból - 37.-40. sor. Ennek okát abban jelöli meg, hogy a francia háborúk kimenetele az ország erőforrásait, „hazánknak sokat ártott" - 44. sor. A 45.-53.-ig terjedő szakaszban írt képsort - megítélésünk szerint - nem érthette szó szerint a szerző. A franciák köztudottan nem „ürítek Országunkat" a szó szoros értelmében. Való azonban, hogy az 1792. májusi országgyűlés 4 millió forint rendkívüli hadisegélyt és 5000 újoncot,

1

*' az 1769-es országgyűlés 4,4 millió forint adót és 50 ezer újoncot szavaz meg,

1

' figyelemmel a császári sereg itáliai vereségére. Ez önmagában is óriási anyagi terhet ró az országra. Nem csoda, hogy „az arany ritka madár" (55. sor). A 63.-64. és 161.-171. sorokban foglalt, a pénzhamisításra vonatkozó - utalásokkal később foglalkozunk. A 78. sorban a „kullogó" Kajla Márjás megjelenítése - s az ezt követő sorok tartalma - a kisebb értékű ezüstpénzek keresettségére és ritka előfordulására utal. Figyelemre méltó a vers 101.-106. sora. A szerző e szerint tudomással bír olyan magyar ezüstpénzekről, amelyeket a francia pénzverdékben ellenjeggyel láttak el, majd francia pénzként bocsátottak forgalomba. A numizmatikai irodalom ilyen ellenjegyzett ezüstpénzeket ez ideig nem ismer.

и Ez önmagában is kérdésessé teszi az ellenjegyzés alkalmazását. Huszár Lajos véleménye szerint

19 a tallérok ilyen ellenjegyzését azért is ki lehet zárni, mert a kétforintos tallér ezüst súlyban nem azonos az 5 frankossal; ugyanakkor elvileg nem zárja ki a 17 krajcáros ezüstpénzek átverését, illetve ellenjeggyel történő szűk körű forgalmát. Ehhez csak annyit teszünk hozzá, hogy a francia hadsereg - ahol az átvert pénzek forgalma, mint tábori szükségpénz számításba jöhet - nincs rászorulva az idegen pénzek ilyen felhasználására. Az ellenséges területek sarcolása során a cél többek közt a nemes fém megszerzése, a katona pedig a megszállás alatt levő területeken fegyveres erejével kényszeríti ki a javakat. Mind e mellett a kérdést nem tekinthetjük eldöntöttnek. A debreceni kollégium diákjai bekószálva Európát szerezhettek olyan értesüléseket, amelyek ténybeli alapot szolgáltatnak a kérdéses versrészlethez. A Kajla Márjás bemutatásánál - mint láttuk - a szerző „vénség" tekintetében túloz. Ezt inkább a vers ironikus hangvétele magyarázza, mint a történelmi időará13 NOCHERI: a RKL; Z. 11. XXVIII. 4. és Z. 5. 1. szerint NOGHÉGI János 1588-ban első diákja a kollégiumnak - később collaborator Wittenbergben - 1591-től. 14 A „burkusok" - poroszok és a törökök között nem folyt olyan háború, amelyre a szerző ez esetben hivatkozik, talán a XVII. századi felszabadító háborúra gondol? 15 Vö.: Ambrus Béla: Magyarország papírpénzei (Bp. 1949) 61 és 69. 16 Vö.: Horváth Mihály: Magyarország története (Bp. 1873) 129-144. 17 Vö.: Hadi segedelem kérése 1796-ban. Hazánk V. 188-6. 157. 18 Vö.: Wellenheim, Leopold Welzwel von: Münz und Medallein Sammlung (Wien, 1844). 19 Huszár Lajos szíves szóbeli közlése. Köszönöm. 322