A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Történelem - Kahler Frigyes: Újabb adalékok a múlt századi papírpénzforgalom és –hamisítás történetéhez

sen lesz rektor. Innen Pozsony vármegyébe kerül. 1782-ben megnősül, s 1810-ben távozik az élők sorából.* A versben ugyan akkor határozott utalást találunk a keletkezés idejére: „Tiz Esztendő 's több el tele - Mig a frantzokkal tartott - A had . . . (41-43. sor). Figyelemmel arra, hogy az I. koalíciós háborúban Magyarország gazdaságilag közvetlenül is érdekelt - ezzel a kérdéssel a szöveg elemzésénél bővebben foglalkozunk - a vers keletkezésének időpontja 1805 után keresendő. Ha ehhez tekintetbe vesszük az ismert legkorábbi másolatok keltét is,

9 a vers születésének íelső időhatára 1808. A másolatok nem hagynak kétséget a felől, hogy a vers megírásának helye Debrecen. A Hatvani töredékek írója ebben az időben viszont már nagyon régen nem járt Debrecenben. Nincs ugyanakkor arra utaló adatunk, amely alapot nyújtana kétségbe vonni a Sebestyén-gyűjteményben szerzőként feltüntetett Bányai József név hitelesséerősíti. Valószínű tehát, hogy a verset nem a Hatvani töredékek szerzője, hanem egy másik Bányai József írta. Ilyen nevő diákokat ismer a kollégiumi subscriptios jegyzőkönyve. Egyikük 1805. szeptember 19-én szerepel mint I. éves teológus, míg a másik hasonló nevű 1810-ben a III. évfolyamra iratkozik be. Alsóbb iskoláit ugyancsak Debrecenben végezte.

10 A szerzőség kérdésében a végső szó az irodalomtörténetet illeti. E helyen csupán azt tartjuk szükségesnek megállapítani, hogy az írásmű 1808 előtt keletkezett, debreceni diák alkotása, s mint ilyen kortörténeti dokumentum, amely magában hordja szerzője környezetének a papírpénzforgalommal kapcsolatos nézeteit. Arra nézve, hogy a szerző nem kis politikai éllel megírt véleménye találkozott a közfelfogással, bizonyíték a vers gyors elterjedése. További kérdés, hogy a vers - bár az alapjául szolgáló gazdasági viszonyok megváltoztak - miért nem veszti el politikai aktualitását, s miért másolják még az 1830-40-es években is.

11 A szöveg további tanulmányozásánál elsődlegesen a Debreceni gyűjteményt te kintjük alapul. A szerző mesés formában adja elő a pénzek beszélgetését és ilyen módon nyilvánít véleményt a papírpénz intézményéről. A szereplők: „a régi jó világ" meg testesítője a két forintos tallér, a gazdagság jelképe. A ,,vén krajcár" nem vitásan Mária Terézia rézpénze - ez kitűnik a 213. 214. sorból. A „kajla Máriás" pedig ugyancsak Mária Terézia pénze - az ezüst 17 krajcáfos.

12 Ezzel kapcsolatban a 123. sorban 8 Debreceni Ret Roll. Levéltára-. (Továbbiakban RKL) Z. 13. XXVIII. 6. p. 139. és vö.: O. Nagy 5. alatt hív. mű. 9 Battha kótár 1808, Császár István gyűjtemény 1808, Kovács József gyűjtemény 1809, Fehérgyarmati kótatár 1810-1811, Sebestyén gyűjtemény 1810-11. 10 RKL. Z. 4. subscirptios jegyzőkönyvek 1792-1823. 204.: 1805 sept. 19 I. clas. Josephus Bányay Patria Zsigardino. Schola unde venit Comaromina és uo. 278: 1810 sept. III. classis Josephus Bányai. Patria: Debrecinensis com. Bihar. - A teljesség kedvéért itt jegyezzük meg, hogy Zoltai Lajos 1936. január 8-án felolvasta a verset a Magyar Numizmatikai Társulat Debreceni Csoportjának összejövetelén. A vers másolata számos hibát tartalmaz. Zoltai nem értékeli a szöveget, csupán annyit állapít meg, hogy „1820-as években Bányai József debreceni diák írta". Megállapítása a már eddig előadottakra figyelemmel is téves, mert 1808-ból több másolatot ismerünk. (A Magyar Numizmatikai Társulat Debreceni Csoportjának irattára IV. kötet 33. Vö.: Kahler Frigyes-Héthy Zoltán.A Magyar Numizmatikai Társulat Debreceni Csoportjának Története. Déri Múzeum Évkönyve (nyomdában). 11 Az ismertetett Szikszai és debreceni gyűjteményen kívül a Kovács József gyűjtemény 1836-45. 12 Vö.: Horváth Tibor Antal •. Régi magyar pénznemek. Numizmatikai Közlöny (NK) LIILIII. 1954. 13-21. Itt a versben szereplő pénznevek nem szerepelnek. Van adatunk rá, hogy a XIX. sz. elején a 3 krajcáros, azaz garaspénz neve „Marjás" [Sándor István: Sokféle S/1801) 101. 1. Huszár véleményével egyezően itt a 17 krajcáros ezüstről van szó. 21 Déri Múzeum Évkönyve 321