A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Történelem - Orosz István: Hajdúföld és jobbágybirtok Szoboszlón a XVII. században

diekkel nem találkozunk, a család azonban más hajdúvárosokból ismert, így csak egyetlen olyan név maradt: a Csontos, amelynek nem bukkantunk nyomára/' Az igen szétágazó Веке család, amelyről a Beke-laponyagot elnevezték, 1621-ig szerepel a jobbágyok között az összeírásokban. A család folytonossága azonban a XVII. század későbbi évtizedeiben is megmarad. 1641-ben olvashatunk Веке Pálról, szomszédja volt a Közép utcában Kosa Balázsnak, aki eladta háztelkét Borbély Pálnak. Веке Máté 1672-ben szerepel egy szoboszlói hajdú névsorban immár nem jobbágyként. A század végén bizonyára elköltözhettek Szoboszlóról, mert az 1702. évi összeírásban egyetlen Веке sem szerepel. 1725-ben azonban valószínűleg visszaköltöztek, mert Веке János az 1696. évi statútum alapján - amely az idegenek által megváltott telkek visszaszerzésére a vérségi leszármazottaknak lehetőséget teremt, ha visszamenőleg is megfizetik a telekre kivetett adóterheket - visszaváltja ősei telkét/* A jobbágyok közül került a hajdúk közé a Kun család is. Bár a jobbágyfalu összeírásaiban 1609-ben szerepel utoljára Kun Orbán, a család szoboszlói jelenlétére utal Kun György, aki 1631-ben egy telket ad el 25 forintért Török Jánosnak, Kun Gáspár, aki 1672-ben szerepel a már említett névsorban s Kun István, akit a proprietarius hajdúk között írtak össze 1702-ben."

!) Nem találkozunk 1637 után a parasztfaluban lakó Németh család tagjaival, de a Német-telek mint határnév 1657-ben is előfordul. Ugyanígy a szintén jobbágy Nyéki család utolsó képviselője a XVII. században az 1675-ben előforduló Nyéki Boldizsárné, aki Kovács Péterrel együtt ad el a Nagy utcában egy háztelket Czeglédi György és Szűcs István szomszédságában Jámbor Gergelynek.

w A szerteágazó és népes Pap család tagjai feltételezhetően szintén jobbágyból lettek hajdúvá, 1635-ig ugyanis KisSzoboszló adófizetői között találhatók, de 1672-ben hárman is szerepelnek a család tagjai közül az említett irat aláírói között (János, György és Mihály). Az utóbbi az a Pap Mihály is lehet, aki 1632-ben és 1633-ban az adófizetők listáján is megtalálható. Pap János nevével 1680-ban, Pap Györgyével a XVII-XVIII. század fordulóján több ízben is találkozhatunk. Két Pap György, Pap Demeterné és Pap Mihály az 1702. évi hajdúnévsorban is megtalálható/'

1 A Vajda család tagjai közül 1594 után senkivel sem találkozunk Szoboszlón, a határrész elnevezése azonban megmarad. A Zöld família tagjai viszont mind a jobbágyok között (1581-ig), mind a hajdúk között (1702-ben) előfordulnak. 37 Az azonosításra Módy György és Dávid Zoltán kitűnő tanulmányainak összeállításait használtuk fel. Módy i. m. 120-121 és 125. Dávid i. m. (Hajdúszoboszló...) 191-193, 197-207, 213-216. A határnevek szerepelnek Bek Pál 1783. évi térképén. Az ott nem található Médi kútja, mint a Kútvölgyi Calcutta korábbi neve szerepel az 1756. évi öszszeírásban és egy 1744. évi jegyzőkönyvi bejegyzésben. HBmL Hajdúszoboszló lt V. A 406/a Conscripto 1756-57. Uo. Prot. 4. к. 1774. 63. Uo. Térképtár Hvt 3/a. Dobor Demeterre: Uo. Hajdúszoboszló lt V. A 402/a Prot. 1. к. 1720. 402. 1. A Médi családra: Kováts i. m. 50. 38 HBmL Hajdúszoboszló 1 tV. A 402/a Prot. 34. к. Regestrum 1629-1780. Az 1672. évi hajdúnévsor: Uo. V. А 401/C-32. Számozatlan iratok. Az 1702. évi összeírás: Uo. Hajdúkerület IV. A 502/d-l Közgy. ir. 1702. évi conscriptio. Az 1725. évi rehabeációs per: Uo. Hajdúszoboszló lt. V. A 402/a Prot. 1. к. 1725. márc. 24. 39 Dávid i. m. (Hajdúszoboszló . . .) 214. Az elmondottak alapján a Dávid által felsorolt hajdú családokat a Kunnal is ki lehet egészíteni, hiszen az 1702. évi adóösszeírásban is szerepelnek s a XVII. században is előfordulnak. 40 HBmL Hajdúszoboszló lt V. A 402/a Prot. 34. к. Regestrum 1629-1780. A jegyzőkönyvi adat módosítja Dávid Zoltán véleményét, aki szerint a Nyéki család 1619-ben, a Jámbor 1621-ben fordul elő utoljára. 41 HBmL Hajdúkerület lt IV. A 502/d-l Közgy. ir. 1702. évi conscr. 298