A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Történelem - Orosz István: Hajdúföld és jobbágybirtok Szoboszlón a XVII. században

63 éves Borbély András azt vallotta, hogy a nevezett föld már az ő gyermekkorában is (tehát 1685-90 körül) a Czeglédi családé volt, emlékezett rá, hogy az ő atyja és a Czeglédi Mihály atyja „cimborában szántották". A másik tanú a 70 éves Gáti Mihály szerint „az utrális nyilas földet-az édes Attya és a Nagy Attya is birta" . . . (ti. Czeglédi Mihálynak).

34 Nem feltétlenül kell tehát elutasítanunk azt a - népi emlékezetre is támaszkodó - felfogást, amely a szállásföldeken lévő külső telkek folyamatos birtoklását hangoztatta a XVII-XVIII. században. A birtokba vett földek hajdúk közötti felosztásának lehetőségét az is erősíti, hogy a Kis-Szoboszló portión élő parasztok földjét - amint láttuk - elkülönítették a hajdú földektől. A szoboszlói helyzet más fényben tünteti fel a nánási szállásföldeket is. Ott a 9 dűlő egyikét szintén parasztok földjének nevezték, s a jobbágynépesség továbbélése a hajdúk betelepedése után ugyancsak kimutatható, bár külön jobbágy faluról nem tudunk.

35 A hajdúk megtelepedése utáni helyzetről a forrásanyag szúk volta ellenére még további feltevések is megkockáztathatók. Ha a letelepedett hajdúk a szállásföldeken egy tagban kapták meg (vagy fogták fel) külső birtokukat, amihez a polgári statútumok tanúbizonysága szerint más földeket még szerezhettek, de nem szállásföld jelleggel,

36 akkor feltételezhetjük, hogy a vámospércsieknek is igazuk volt, amikor a kontinuus birtoklást azzal igazolták, hogy a telket, illetve külsőségét a birtokló családról nevezték el. A XVII-XVIII. században a szoboszlói határban eddigi ismereteink szerint 11 olyan földrajzi név fordul elő, amelyben családnevet lehet gyanítani. Ezek a következők : A határrész neve A családnév első előfordulása Beke-laponyag 1564 Benedek nádja 1572 Csontos-szék ? Dobor telekje 1556 Kun Pál halma 1556 Médi kútja ? Német-telek 1598 Nyéki (Néki) halma 1556 Pap-telek 1556 Vajda-zug 1556 Zöld-laponyag 1578 A Csontos-szék (valójában: szik), Csontos-laponyag nevú határrésznek feltehetően nevet adó Csontos család nem található meg Szoboszlón a XVI-XVII. században. Dobor telekje határrészről 1694-ben olvashatunk, Dobor Demeter 1720-ban szerepel a városi jegyzőkönyvben. A Kurvás- vagy Kútvölgyi-nyomás régebbi nevét adó Mé34 HBmL Hajdúszoboszló lt V. A 401/c-32 Számozatlan iratok 1740. júl. 4. A városi jegyzőkönyvben 1637-ben szerepel Czeglédi Jeremiás, 1642-ben Czeglédi Pálné, Czeglédi Ferenc, 1697-ben pedig Czeglédi Gáspár. Uo. Prot. 34. к. Regestrum 1629-1780. 35 Vö. Orosz i. m. (Mezőgazdasági termelés . . .) 177. Nem zárható ki természetesen az a lehetőség sem, amit a szoboszlói helyzet ismerete nélkül Nánásról megfogalmaztam, hogy az ottani parasztok földjét a szentmihályi jobbágybérlőkről nevezték el. 36 Balogh i. m. 99-100. Orosz i. m. (Mezőgazdasági termelés .. .) 91-92. 297