A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Történelem - Orosz István: Hajdúföld és jobbágybirtok Szoboszlón a XVII. században

zött is tovább él, hanem arról, hogy 1605 után két Szoboszló él egymás mellett, a hajdúk telepítése előtt nem szereplő Kis-Szoboszló, a jobbágyfalu és Nemes- vagy Nagy-Szoboszló, a hajdú település. Módy György Bek Pál 1783.'évi térképe alapján - igazolva Zoltai Lajos sejtését - Kis-Szoboszló belterületének helyét is meghatározta.

6 Dávid Zoltán megállapítása szerint a két helység különállása az 1660. évi török hadjárat következtében szűnt meg.

7 Több mint öt évtizeden keresztül a két különböző jellegű település csak a templom által elválasztva (vagy összekötve) élt egymás mellett s ez az együttélés néhány olyan kérdést is felvet, amelynek megoldására a szoboszlói monográfia szerzői a kutatás jelenlegi állása mellett nem vállalkozhattak. A két település létéből önként adódik a kérdés: a külső határt tekintve is elkülönült-e egymástól Kis-Szoboszló és Nemes- vagy Nagy-Szoboszló, vagy a jobbágy és hajdú lakosok együttesen használták a határt? A XVII. századi határhasználat rendje megengedi-e az elkülönült kis-szoboszlói határ feltételezését? A különálló jobbágyfalu megszűnése után milyen viszony jött létre a kiváltságos hajdúk és az egykori Kis-Szoboszló lakói között? A parasztfalu lakosságát a hajdúk, vagy az 1702-ben jövevényként összeírtak között kell keresnünk? A hajdú kommunitás mellett működött-e paraszt kommunitás? Voltak-e választott vezetői a jobbágy falunak is? stb. A kérdéseket tovább lehetne sorjázni. Ezek mindegyikére ma még nem válaszolhatunk. E tanulmányban csak arra teszünk kísérletet néhány eddig ismeretlen forrást felhasználva, hogy az egykori parasztfalu külső határát megpróbáljuk lokalizálni, illetve a jobbágyok és hajdúk együttélésének határhasználati következményei közül felvillantsunk néhányat. I. Kis-Szoboszló 1647-ben szerepel utoljára önálló településként s 1677-ben hallunk róla mint prédiumról. Ekkor zálogosítja ugyanis el a hajdúvárosnak Kis-Szoboszlópusztát 1000 forintért Fodor János hadi bíró.

8 A teljes elnéptelenedés a két időpont között ment végbe, Dávid Zoltán helytálló feltételezése szerint 1660 körül." Kis-Szoboszló mint különálló prédium, illetve mint határrész még csaknem másfél évszázadon keresztül szerepel a szoboszlói forrásokban, nem állíthatjuk tehát, hogy „fennállásáról nincsenek későbbi adataink".

10 Még a Fodor-féle elzálogosítás előtt 1669-ben Barakony Ferenc és felesége több más részbirtok mellett Kis-Szoboszló és Sziget puszták felét is eladták Debrecen városának.

11 Az 1702. évi adóösszeírás arról tudósít, hogy Szoboszló oppidum határát együtt írták össze a szomszédos Kis-Szoboszló prédáimmal, amelyet a város éppen ekkor szerzett meg örökjoggal („jure perennali").

12 Az egy6 Módy György: Hajdúszoboszló és környéke a XI-XVI. században (In: Hajdúszoboszló monográfiája), 133. Uő. Szoboszló und Umgebung im 11-13. Jahrhundert (In: Dankó Imre szerk.: A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973. Debrecen, 1975) 177. 7 Dávid Zoltán: Hajdúszoboszló népesedéstörténete (In: Hajdúszoboszló monográfiája) 211. 8 Dávid i. m. (Hajdúszoboszló), 212. Hajdú-Bihar megyei levéltár (HBmLt), Hajdúszoboszló lt. V. A. 402/a Prot. 1. к. 74. 1. 9 Dávid i. m. (Hajdúszoboszló) 211. 10 Uo. 212. 11 Zoltai Lajos: Ismeretlen részletek Debrecen múltjából (Debrecen, 1936) 127. 12 HBmL Hajdúkerület lt. IV. A 502/d-l Közgy. ir. 1702. évi összeírás. 292