A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Történelem - Orosz István: Hajdúföld és jobbágybirtok Szoboszlón a XVII. században

kori parasztfalu belső területéről olvashatunk 1784-ben, amikor Csanády Sámuel főkapitány elfoglalta Kis-Szoboszló intravillanumát s a város Haragi Sándor kerületi fiskális javaslatára tiltakozást nyújtott be a kerülethez a főkapitány ellen.

13 Néhány évtizeddel később 1823-ban Tornyai János a Nagykerekiben lakó Csanády família szoboszlói gazdája (ispánja) jelenti a városi tanácsnak, hogy „a Parasztfaluban lévő vermei közül négyet is felbontottak és azok közül egyikből több, másikból kevesebb életet el hordtak .. ."

14 A Kis-Szoboszló intravillanumára történő hivatkozásból eleve feltételezhetjük, hogy később is különbséget tettek az egykori parasztfalu intravillanuma (belsősége) és extravillanuma (külső határa) között. Erre azonban további közvetlen adataink is vannak. A városi protokollum bejegyzései szerint 1798-ban a város lakosságának kukorica vetése Kis-Szoboszlón, Kötelesen és a Nyéki-halma körül volt. Tengerivetés volt 1834-ben is a Kötelesen és a „Kis-szoboszlai pusztákon". Három évvel korábban, 1831-ben „a kötelesi és a kis-szoboszlói pusztákban bérre fogadott csőszök" kérték illetményüket a tanácstól.

15 Kétséget kizáróan megállapíthatjuk tehát, hogy a Kis-Szoboszló puszta elnevezés, mint az egykori parasztfalu külsősége, vagy annak egy része határnévként tovább élt a jobbágyfalu megszűnése után is. A prédium határbeli elhelyezkedésére vonatkozóan azonban az eddig idézett források nem adnak biztos támpontot. Találgatásra voltak utalva azok is, akik megpróbálkoztak Kis-Szoboszló puszta extravillanumának meghatározásával. Zoltai Lajos térképén Sziget és Szoboszló között szerepel Kis-Szoboszló, határát tehát az Aranyszegi-nyomás és a Nyéki halma körül képzelhette el, bár erre semmiféle közvetlen hivatkozás nincs.

16 Varga Gyula a szoboszlói monográfiában megállapítja, hogy „e terület (ti. Kis-Szoboszló határát) nem tudjuk pontosan rögzíteni", feltételezésében a kis-szoboszlói határt - bizonyára Zoltai térképétől is befolyásolva a várostól északra elhelyezkedő négy nyomás valamelyikében keresi, amelyekbe szerinte a szigeti prédium határa is beleolvadt.

17 Ha Kis-Szoboszló határát a várostól északra az egykori négy calcatura területén keressük, különböző nehézségekbe ütközünk. Módy György kutatásaiból egyértelműen kiderül, hogy a hajdúk letelepítése előtt Sziget, Korpád, Köteles, Szomajom önálló települések voltak a mai Szoboszló határán, de két Szoboszló nem volt, Kis-Szoboszló a jobbágyfalu csak azáltal jött létre, hogy Bocskai és Báthory Gábor nem az egész Szoboszlót adományozta a hajdúknak, hanem csak részbirtokokat s az el nem adományozott portió szerepelt 1609 után Kis-Szoboszló néven.

18 Ez viszont azt is jelenti, hogy Kis-Szoboszló határát a többi elnéptelenedett településtől eltérően csak az eredetileg is Szoboszlóhoz tartozó határban kereshetjük. A később Északi-tilalmasnak nevezett határrész, valamint az aranyszegi, czitraháti és kútvölgyi calcatura nagyrésze az egykori Sziget falu határát alkotta,

19 az Északi-tilalmas másik darabja a Nyugszomcsapszék mögötti résszel Korpád határa volt, a kötelesi prédiumot pedig Köteles falu extravillánumnak kell tekintenünk. Szoboszlóhoz tartozott a későbbi belső legelőn kívül a Kerengő-osztás és a Déli-tilalmas a három parasztok földjével együtt. Minden 13 HBmL Hajdúszoboszló lt. V. A 402/a Prot. 5. к. 1784. 336. 1. Vö. Komoróczy György: A városigazgatás 1720-1848 között (in: Hajdúszoboszló monográfiája), 263. Az idézett adat azonban nem utalhat a pusztai tanyák létrejöttére, hiszen Kis-Szoboszló belsőségéről (intravillánumáról) van benne szó, amely közvetlenül a hajdú város szomszédságában volt. 14 HBmL Hajdúszoboszló lt. V. A 402/a Prot. pol. 1. к. 1823. 5. 1. 15 Uo. Prot. 12. к. 1798. 501. 1. V. A 402/b Prot. pol. 12. к. 1834. 50. 1. 1831. 249. 1. 16 Zoltai im. А 138. lap után következő térkép. 17 Varga Gyula: Hajdúszoboszló agrártörténete (In.- Hajdúszoboszló monográfiája), 401. 18 Módy i. m. 133-134. Uő. Ujabb adat Báthory Gábor által megadományozott hajdúkról. Kézirat 2. 1. A kéziratot a szerző szívességéből használhattam, amiért ezúton is köszönetet mondok. 19 Módy i. m. (Hajdúszoboszló) 92-93. lap közötti térkép. 293