A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Történelem - Orosz István: Hajdúföld és jobbágybirtok Szoboszlón a XVII. században

Orosz István Hajdúföld és jobbágybirtok Szoboszlón a XVII. századbán Az utóbbi évek hajdú kutatásai,

1 a hajdú városok - köztük Hajdúszoboszló - közelmúltban megjelent monográfiái

2 számos homályos részt tisztáztak a Bocskai által kiváltságolt és letelepített hajdúk XVII. századi társadalmi viszonyaival kapcsolatban is. Az új felismerések közé tartozik annak bizonyítása, hogy a letelepített hajdúk nem minden esetben szálltak meg puszta, lakatlan településeket. Dávid Zoltán Dorog és Hadház demográfiai viszonyait vizsgálva a közkeletű felfogással ellentétben azt hangsúlyozta, hogy „a hajdú városok népessége kezdettől fogva vegyes volt, a letelepített hajdúk mellett egykori lakosságuk (az én kiemelésem O. I.) és az új jövevények is ott éltek." Más helyen Hadházról szólva, de általános érvénnyel fogalmazta meg, hogy az autochton lakosság is a hajdú privilégiumok részese lett.

3 Dorog és Hadház anyagának vizsgálatából leszűrt eredményeit a többi várossal kapcsolatos újabb kutatások is megerősítették. Szendrey István birtokjogi akadályok mellett Böszörmény népes, azaz lakott település voltával is magyarázza, hogy 1605-ben „Bocskai István fejedelem a környékre telepítette hajdúi jó részét, de böszörménybe nem szállított hajdúkat" Báthory Gábor, a böszörményi hajdúkat letelepítő fejedelem esetében a birtokjogi akadályok elhárultak, de a telepítést megelőző évben Böszörményben még mindig 59 jobbágycsaládot írtak össze/' Kováts Zoltán a XVI-XVII. századi hajdúnánási névanyag elemzése alapján arra a végső következtetésre jutott, hogy „legalább a népesség egynegyedét a XVII. század első felében az eredetileg is ott élők adták, és csak az összlakosság háromnegyede volt a Bocskai-féle kiváltság nyomán betelepült hajdú".

5 A hajdú városok egykori jobbágy lakossága továbbélésének általános problémáján túl Szoboszló XVII. századi története egyedi kérdéseket is felvetett. A város monográfiájában Módy György és Dávid Zoltán tisztázták, nem egyszerűen arról volt szó, hogy a jobbágylakosság a hajdú város keretei kö1 Rácz István: A hajdúk a XVII. században (Debrecen, 1969). - Szendrey István: Hajdú szabadságlevelek (Debrecen, 1971). 2 Komoróczy György (szerk.): Hajdúdorog története (h. n. 1971). - Komoróczy György (szerk.): Hajdúhadház múltja és jelene (Gyula, 1972). - Rácz István (szerk.): Hajdúnánás története (Hajdúnánás, 1973). - Szendrey István (szerk.): Hajdúböszörmény története (Debrecen, 1973). - Dankó Imre (szerk.): Hajdúszoboszló monográfiája (Hajdúszoboszló, 1975). 3 Dávid Zoltán: Hajdúdorog népesedéstörténete (In: Hajdúdorog története), 51. Uő. Hajdúhadház népesedéstörténete (In: Hajdúhadház múltja és jelene), 86. 4 Szendrey István: A város népesedése (In-. Hajdúböszörmény története), 258-259. 5 Kováts Zoltán: A népesség (In: Hajdúnánás története), 37. 19* 291