A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Régészet, ókortudomány - Gesztelyi Tamás: Az Antiochiai Tyche a Déri-gyűjtemény egy gemmáján

mert, helyi hagyományokat megörökítő ábrázolás az említett pénz és gemma sorozaton romanizálódott, aminek természetes következménye, hogy az egy­kori diadochos király helyére a mindenkori római császár került. A pénzek esetében ez - eltekintve egy-két későbbi szórvány darabtól - nem lehet más, mint Alexander Severus, miként ezt maga Wroth (loc. cit.) is állítja. De tud­juk-e valamivel magyarázni, hogy Alexander Severus alatt egy ilyen új ábrá­zolás megjelenésére került sor? A kompozíció kialakulásának helyi gyökereit már megismertük. Milyen aktuális politikai esemény állhat a jelenet átfogal­mazása mögött? Tyché jelenlétében keleti véreteken semmi szokatlan nincs, Alexander Se­verus idején majd minden antiochiai kiadáson szerepel.' 2 A császárral együtt azonban csak ezen az egyen. Jelenlétét talán szir származása és a nevével ki­fejezett keleti érdeklődése is indokolttá tenné, de ezeknél konkrétabb magya­rázatot is találunk. Ez a 231-32 folyamán lezajlott perzsa hadjárat, melyben Antiochiának fontos szerep jutott. Nemcsak kiinduló pontja volt a harci ese­ményeknek, hanem végül az éghajlattól és mostoha környezettől meggyötört római hadsereg menedékhelye is. A császár egészségének visszanyerését Antio­chia kellemes éghajlatának és gyógyító vizeinek köszönhette: yzvdfiEVOQ de év tfj ' Avrioyeía 6 , A'két.avbqoQ. . , ёлеодша'&г} хф eéípvxei xaí tvvdpcp X fjg TlóXeíüC, , 33 Minden oka megvolt tehát, hogy háláját fejezze ki a város jótékony Tychéjé­nek segítségéért, és eléggé szírnek érezte magát ahhoz, hogy azt a helyet fog­lalja el Tyché mellett, melyet korábban Seleukos Nikátor foglalt el. 34 Persze a hadjáratnak megvolt a maga jótékony eredménye is. A korábban perzsa támadás fenyegette Antiochia feje felől ez a vész elmúlt, a római fegy­verek eredményességét nagyszabású triumphussal igyekeztek bizonyítani. 15 A római Fortuna biztosítja kelet metropoliszának a további virágzást. így fog­ja közre hálával és védelmezőén Antiochia Tychéjét a római császár és For­tuna. Az előbbiekben igyekeztünk megérteni a pénz ábrázolását. Kérdés, ugyan­ez az ábrázolás ugyanezt jelenti-e gemmán is? Azért nem alaptalan ez a ké­tely, mert míg a pénzveretek a hivatalos, császári ideológia propaganda esz­közei voltak, a gemmák személyes használatra, egyéni gondolatok kifejezésére készültek, mégha ez közkeletű ábrázolások segítségével történt is. Erről a kér­désről azonban legfeljebb csak sejtelmünk lehet, biztos fogódzónk nincs hoz­zá. A gemmák amulett szerepéből következik, hogy a gyakori Fortuna és Ty­ché ábrázolásokkal a tulajdonosok egyéni szerencséjüket kívánták biztosíta­ni.' 1 ' Az is valószínű, hogy ezt az ábrázolást elsősorban szíriai vagy Szíriából származó lakosok használták/' 7 És hogy a tulajdonos épp ezekkel a mellék­alakokkal ellátott Tyché ábrázolást választott, a római állam és császár iránti nyilvánvaló loyalitását fejezte ki. 32 Wroth, W.: Cat. of gr. с. Brit. Mus. Galatia etc. 208 skk. nr. 470-489. 33 Herodianus 6, 6, 4. 34 Ennek a minden jel szerint helyi hagyománynak már csak azért is jelentősége van, mert a római ábrázolásokon a megkoszorúzott személy mindig a győztes császár, s a koszo­rúzó többnyire Victoria vagy éppen Tyché, pl. Gemma Augustea, Cherchel-i páncélos szo­bor, ún. Traianus camea stb. 35 SHA vita Alex. Sev. 56. 36 Ruhl, L.: „Tyche". Roscher, Myth. Lex. 1399 sk. 37 Dohrn i. m. 32. 268

Next

/
Thumbnails
Contents