A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Régészet, ókortudomány - Gesztelyi Tamás: Az Antiochiai Tyche a Déri-gyűjtemény egy gemmáján

apró részletekben mutat eltérést az idézett gemmákétól: Tyché nem teszi Orontés vállára a lábát, a folyamisten balra úszik. A kép középső részének megfogalmazásában tehát a gemmavésők hívebben követték az eredetiről vagy másolatairól közismert Eutychides-i szobrot. Bizonyára e veret utóhatásának tekinthető egy Philippus idején megjelent kiadás

22

, melyen ugyancsak Fortuna és koszorúzó katonaruhás férfi áll Tyché mellett, de egész más beállításban és attribútumokkal. Minthogy az idézett gemmák datálásához a stíluskritikai szempontok határozott segítséget nem nyújtanak - II. sz. második fele, III. sz. egyaránt szóba jöhet

23 - egyetlen biztos támpontot a pénzkiadás jelent. Ennek alapján valószínűbbnek tartjuk, hogy a gemmákon is csak Alexander Severus alatt jelent meg ez a kép, és semmi okot nem látunk arra, hogy már a második században, miként ezt G. Horster

24 állítja, mégha ezt a lehetőséget teljesen kizárni nem is lehet. A kép kialakulása, datálása után vizsgáljuk meg az értelmezés kérdését. Ennek mindenekelőtt egy ikonográfiái nehézsége van: a katonaruhás férfi személyének meghatározása. E tekintetben ugyanis a vélemények nem egységesek. Az óvatosabb szerzők koszorúzónak, ifjúnak, harcosnak nevezik,

20 esetleg Aresnek

26 vagy Marsnak.

27 Történelmi személyt egyedül M. Chabouillet

28 sejt benne öreg katalógusában, mégpedig Alexander Severust. Megállapítását a már idézett pénzveretekre alapozza, melyek esetében W. Wroth

29 is egyértelműen a császárnak tartja ezt az alakot. A nagyplasztikai ábrázolások közül az egyik durai reliefen szintén katonaruhás férfi koszorúz, a felirat bizonysága szerint Seleukos Nikátór; a traianusi szoborcsoport esetében szintén elképzelhető ez az öltözék, hisz ugyanerről a Seleukos Nikátórról van szó. Úgy tűnik, hogy Tyché uralkodó által történő megkoszorúzásának bizonyos hagyománya alakult ki itt, ami az istennő és az uralkodóház közti kapcsolattal magyarázható.

30 Ugyanakkor teljesen szokatlan lenne az, hogy Mars koszorúzzon meg valakit, így ezt a feltételezést valószínűtlennek tartjuk. Az előbbiek alapján még felmerülhetne az a lehetőség is, hogy jelen esetben is Seleukos szerepel a képen, ez azonban teljesen értelmetlen volna, miután Tyché másik oldalán a római Fortuna van jelen,

:!1 s a férfi római katonaruhát visel. A II. sz.-i nagyplasztikai alkotások esetében megis22 Wroth, W.: Cat of gr. с. Brit Mus. Phrygia 108 nr. 9. Tyché balra ül cippuson, baljával oszlopra támaszkodik, jobbjában sceptrum, fején kalathos, hasonlóképp Fortuna fején is. 23 Zazoít, i. m. 74 sk.: II. sz.; Walters, H.: Cat. of the Engraved Gems and Cameos in the British Museum (London, 1926) 188 nr. 1758: rough late work; Antike Gemmen in deutschen Sammlungen 1/3 77 sk. nr. 2599. III. sz. 24 L. 8. jegyzet. 25 Furtwängler, A.

.- Beschreibung der geschnittenen Steine im Antiquarium (Berlin, 1896) 120 nr. 2587; Richtet, i. m. 50 nr. 219, 221, Dohrn i. m. 29. 26 Richter, G.: Cat. of Engraved Gems - Greek Etruscan and Roman. (Roma, 1956) 86 nr. 380-81; Walters, i. m. i. h. 27 Zazoít, i. m. i. h. 28 L. 21. jegyzet. - öt követi Bábelon, J. (Arethuse 1930, 112). 29 L. 21-22. jegyzetek. 30 Tychét patrónusának tekintette a Seleucida dinasztia, vö. Rostov zelí-Brown~W alles i. m. i. h. 31 A Szerencse istennő kétféle megfogalmazása bizonyosan tartalmi különbséget is takar, az egymás mellé állítás egyben egymással szembeállítás is: a keleti városvédő Szerencse istennő szemben a Birodalmat védő Szerencse istennővel. 267