A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)

Régészet, ókortudomány - Patay Pál: A magyarhomorogi rézkori temető

elhelyezve. Az ilyenekkel ellátott példányok a temető D-i felében fordulnak csak elő, noha a mély tálak a temető egész területén jelen vannak. A csúcsos fül és a 4 bütyök már önmagában is a tiszapolgári kultúra kerámiájának elemeire emlékeztet, de csúcsos fülű, kúpos aljú mély tálak is fellépnek már abban.

40 A fedővel ellátott korsóféleségek mindhárom formája megtalálható Magyarhomorogon. Sajnos ezek a nagyobb testű edények az esetek nagy részében erősen tönkrementek, úgy hogy soknak az alakját nemcsak részleteiben, hanem még nagy vonásokban sem lehet meghatározni. Ez a helyzet például a gömbhasú korsók esetében is, amely több sírban (V., X., LIX., LXXIV, esetleg még a XVII., XXV. és LIII. sz.) volt jelen, de közülük csak az egyik volt teljességgel (I. t. 12), egy másik pedig megközelítőleg (XIII. t. 4) restaurálható. Előbbi érdekessége, hogy az oldalán nem 2, hanem 4 - méghozzá hegyes füle van, akárcsak a fényeslitkei 11. sírban talált csövestalpú korsónak/'

1 Négylábú korsó csak 2 volt a temetőben; mindkettőnek csak néhány töredéke maradt meg (LXXV., LXXIX. sír). Az elsőt bekarcolt díszítés borította és fülei állatfejre emlékeztetnek. A fentiekkel ellentétben csövestalpú korsó igen nagy számmal - 22 darabbal volt képviselve a temetőben. Ez azt jelenti, hogy minden második női sírban volt belőlük l-l darab. Közülük azonban csak néhány példány volt úgy-amennyire restaurálható. Altalánosságban elég sok aránylag kisebb méretű van közöttük (pl. XXXI. sír - V. t. 4), de azért hatalmas alkatú is akad (XLI. sír - VIII. t. 6). A magyarhomorogi példányok egy részére jellemző, hogy a csövestalpuk aránylag magas, a nyakuk is hosszú, majdnem hengeres. Közbül viszont a hasuk meglehetősen kicsi, alakja pedig nyomott gömb (V. t. 1, 4). Eléggé különleges alakot képvisel közöttük a VI. sír példánya (II. t. 1). Az előbbiekkel ellentétben a testéhez képest alacsony talpon áll, amely fölött hosszú, serlegszerű edényrész helyezkedik el. Utóbbin a nyakat a testtől elválasztani nem lehet. Felülete díszített és fülei állatfej alakúak. Szerfölött szokatlan a bodrogkeresztúri kultúrán belül a XXXVI. sír csövestalpú korsója (VI. t. 9). Idegen attól mind a fordított körte alakú teste, mind a hegyes bütyökfülei, mind pedig a kétoldalról benyomott bütykei. Mindezek az elemek viszont fellelhetők a tiszapolgári kultúra edényein/'-' A fenti különböző fajtájú korsóhoz számos fedő tartozik. Ezek között megtalálható mindhárom, a bodrogkeresztúri kultúrára jellemző főtípus. Az edénynyakat borító csonkakúp, ill. harang alakú, amelynek felső lapjának szélén egymással átellenben 2 bütyökfül látható,'"

1 2 sírban volt jelen (LIX., LXXIX. sz.). Az edény peremén ülő, lapos kúp alakú, csúcsán fogantyúval ellátott típus'

1

'

1 is képviselve van egy példánnyal (XVII. sír). Legtöbb (legalább 6 db) van a gyűrűs fogantyúval ellátott, fordított talpas tál alakúból (I. t. 13, II. t. 14, 17 stb.). Ez azért érdemel figyelmet, mivel ez a típus eddig csak Hajdúszoboszlóról (12. sír)

/l5 és Tiszavalk-Kenderföldről (5. sír)

/l<; volt ismeretes. A XXXI. sír fedője (V. t. 2) az utóbbi két főtípus között képez átmenetet: a fordított talpas tál alakúaktól csak abban különbözik, hogy tetején nem gyűrű, hanem tömör korong található, amin fogantyú is volt. Több példány alakja nem határozható már meg biztosan, de ezek is igen valószínűen a harmadik (esetleg második) főtípusba tartoztak. 40. Bognár-Kutzián, I.: The Copper. . . XL VI. t. 5, LXI. t. 1. 41. Patay P.: A fényeslitkei... II. t. 6. 42. Bognár-Kutzián, I. -. The Copper ... IX. t. 5. - Uő. The Early Copper Age Tiszapolgár Culture in the Carpathian Basin. AH XLVIII (Bp. 1972) XVIII. t. 3, XIX. t. 1. 43. Mint pi. Patay P.: A fényeslitkei.. . XII. t. 2, 9. 44. Mint pl. Bognár-Kutzián, I.

: The Copper . . . LXXXIV. t. la, LXXXIX t. la, 2a, XC. t. la. 45. Zoltai i. m. 16. ábra 5. - Patay P.: A bodrogkeresztúri... 30, XV. t. 3. 46. Patay, P.: Das Gräberfeld aus der Kupferzeit in Tiszavalk. Fontes Archeologici Hungaricae. Sajtó alatt. 230