A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1975 (Debrecen, 1976)
Régészet, ókortudomány - Patay Pál: A magyarhomorogi rézkori temető
A csonkakúp alakú fedők egyike (LIX. sír) gömbhasú korsóhoz tartozott, a másikkal (LXXIX. sír) négylábú volt együtt a sírban, így utóbbi fedőjének tarthatjuk. A lapos, kúpos példány a XVII. sírban csövestalpú korsó tartozékát képezte. A leggyakrabban előforduló harmadik típus egyaránt előfordul gömbhasú (V., X. sír - I. t. 12) és csövestalpú korsóval (V. t. 4, VI. t. 4 stb.), sőt egy alkalommal olyan edénnyel is, amelyet a nagyméretű korsók csoportjába sorolhatunk (XXI. sír - IV. t. 4). Az edényfedőket a rajtuk levő bütyökfüleken, lyukakon keresztülfűzött zsinegek segítségével erősítették fel az edényeikre. A felerősítés módja igen változatos, amivel különben egy tanulmányban részletesen foglalkoztam. 47 A XXI. sír imént említett korsója (IV. t. 4) a vállán és hasán látható 4-4 függőleges nyílású, aránylag kicsiny, hegyes fülével erősen kirí a bodrogkeresztúri kultúra eddig ismert formaköréből és valahogyan a tiszapolgáriéra emlékeztet. 48 Van egy másik nagyméretű korsó is (XLVI. sír - IX. t. 1), amely ugyancsak hasonló összefüggésekre utal, bár vannak analógiái a bodrogkeresztúri kultúrán belül is (Fényeslitke 11. sír). 49 Más korsók pontos alakja, a restaurálhatatlan állapotuk miatt nem ismerhető fel. Más temetőkhöz képest a Kónyadombon a nagyfülű bögréknek aránylag több példánya fordult elő (összesen 5). 4 a megszokott alaknak felel meg; ezek egyike díszített is (LXXII. sír - XII. t. 11), méghozzá teljesen az egyik bodrogkeresztúri, pusztaistvánházi (15. sír) és tiszakeszi bögrének megfelelően 50 (a többi 3 - XXXIX., XLVI., LVII. sír - VII. t. 9, IX. t. 4, XI. t. 12 - díszítetlen). Az ötödik példány alakja viszont ezideig teljesen egyedülálló (XXXI. sír - V. t. 5), ugyanakkor, ha nem is pontos, de némileg közelebbi analógiái az Észak-Balkánon fordulnak elő (Salcuta, Bubanj). 61 A merítőcsészéknek minden, a bodrogkeresztúri kultúrán belül ismert változata előfordul. A széles, terültebb alakú a XXVIII. sírnak képezte mellékletét (IV. t. 10) - a temető D-i felében, a tiszapolgári kultúrára emlékeztető környezetben. Az apró, meredek falú, csonkakúpos típus 3 sírban is jelen volt (III., XL, LXXIV. sír - XIII. t. 6) a temető különböző részén. A hozzá hasonló, de az előbbiekkel ellentétben egyenes peremű, bütyök nélküli változat sem hiányzik (VI. sír - II. t. 2 és esetleg XLVII. sír X. t. 4). A csövestalpú tálak szintén fellelhetők a leletanyagban, de nem sűrűn. A XXXI. sir mindkét példánya (V. t. 8, 9) és az LIII. síré (IX. t. 5) azonos típusú. Ide lehetne sorolni az LI. sírban lévő, kisméretű darabot is (XI. t. 4). A LXXIX. sírban talált talpa kiduzzadó (XII. t. 10). A csövestalpú tálaknak van egy fazékszerű változata (IX. t. 3, X. t. 1). Ennek felső része mélyebb és oldalán egymással átellenben 2 füle is van. Sajátossága még, hogy a csövestalp aránylag hosszú és hengeres, csak alul szélesedik ki. E csövestalpú fazék nem ismeretes sokfelől; Szentes-Kistőkéről ismerünk például egy hasonló pél47. Patay, P.: Alltäglicher Gebrauch einiger kupferzeitlichen Gefässe. Jahresschrift für Mitteldeutsche Vorgeschichte. Sajtó alatt. 48. Bognár-Kutzián, I.: The Copper ... LXXI. t. 5. 49. Patay P..- A fényeslitkei... II. t. 2. 50. Patay P. .- A bodrogkeresztúri... VII. t. 3, Hillebrand i. m. II. t. 1, Patay P. : Rézkori temető Tiszakeszin ... I. t. 2. 51. Berciu, I.: Arheologia preistorica a Oltenieni. Craiova 1939. 48. kép alsó sor jobbról 3. edény (felső). - Orsié, A.: Bubanj, eine Vorgeschichtliche Ansiedlung bei Nis. Mitteilungen der Prähistorischen Kommission der Akademie der Wissenschaften IV. (1943) II. t. 4-6. 231
