A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Természettudomány - Aradi Csaba–Dévai György–Fintha István–Horváth Klára–Bancsi István–B. Tóth Mária–Ötvös János: Tanulmányok Haláp élővilágáról

Tanulmányok Haláp élővilágáról V. B. Tóth Mária* Puhatestűek (Mollusca) Hazánkban elszórtan több helyen található a halápihoz hasonló lápos terület. Ezek növény- és állatvilága ősi vonásokat mutat, melyek területén több ritkának mondott hazai előfordulású faj egyedei tömegesen megtalálhatók. A hazai lápok Mollusca faunájáról eddig csak néhány dolgozat látott napvilágot. Soós Lajos több összefoglaló munkájában (1915; 1943; 1953) közöl lápos területekre vonatkozó adatokat, melyek között találunk a halápi láppal kapcsolatosakat is. Többek között említi innen az Anisus vorticulus, az Anisus septemgyratus, a Vitrina pellucida előfordulását. Ezek mellett egyik dolgozatában (1928) részletesen foglalkozik a bátorligeti ősláp Mollusca faunájával. 1953-ban Vágvölgyi J. közöl adatokat a bátorligeti faunáról, aki különböző növénycönológiai egységekből származó felvételek Mollusca-anyagát dolgozta fel. Horváth A. 1953-ban megjelent cikkében a kiskunhalasi ősláp puhatestű faunáját írja le. 1954-es dolgozatában négy lápos területtel foglalkozik; így a Budapest környékén fekvő veresegyházai és ócsai lápokkal, a Debrecen környéki Haláppal, és a Nyírbátor melletti bátorligeti ősláppal. Eredményeit a Mollusca fauna változásában szemlélve értékeli. Adatait összehasonlítja a pleisztocén löszfaunájával és ugyanakkor az újabbkeletű alföldi vizeink puhatestű faunájával. Végül 1968-ban Richnovszky A. és Kovács Gy. kecel-császártöltési tőzegfeltárások puhatestű faunáját ismertetik. Az irodalmi áttekintésből kitűnik, hogy eléggé hiányos a hazai lápos vidékek Mollusca faunájának feldolgozása. Számos terület még kifejezetten „fehér foltnak" számít (Hanság), pedig lápjainak nagy része rohamosan kiszárad vagy lecsapolják azokat. Anyag és módszer Gyűjtéseimet - a minél teljesebb faunakép nyerése céljából - több időpontban, a legkülönbözőbb vízi és szárazföldi élőhelyeken végeztem. Mintavételeim időpontjai: 1970. VI. 17., VII. 2., X. 4.; 1971. V. 7., V. 8., VII. 27., VII. 28. A vízi gyűjtőhelyek megegyeznek a planktonikus élőlények feldolgozásához merített vízminták származási helyeivel (lásd Aradi Cs.-Dévai Gy.Fintha I. tanulmányában). Ezeket az egységesség kedvéért én is „H"-betűvel jelölöm [H/l-H/19]. Az egyes jelölésekhez tartozó mintavételi helyek a korábbiakkal azonosak. A szárazföldi puhatestű fauna felmérésére öt gyűjtőhelyet választottam ki, * Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Kiskörei Szakaszmérnöksége, Vízminőségi Laboratórium, Kisköre 85