A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Muezológia - Ditróiné Sallay Katalin: Hozzászólás a múzeumi restaurálás helyzetéhez

készítésmóddal, vagy az öntőformával előállított kisplasztikákkal, a sajtolt vagy vert éremanyag előállításával. Mindegyiknek megvannak a múzeumi vonatkozású hibale­hetőségei, beromlási fokai, melyek esetleg más-más kezelésmódokat igényelnek. A teljesség igénye nélkül szeretnénk néhány területet említeni, ahol még isme­reteink hiányosak, amiben még nem történt előrelépés, amelyekről alaptanfolyamain­kon, továbbképzéseinkben nem esett szó, de feltétlenül szükséges valamilyen formá­ban közreadni, a főiskolán pedig tantárgyként szerepeltetni. 1. Papír restaurálás. Ezzel napjainkban a Széchenyi Könyvtárban foglalkoznak, de papír-anyag szerte az ország múzeumaiban is sok van: a) Okmányok, a középkortól kezdve az újkori termelőszövetkezeti szerződése­kig. Ez utóbbiakkal is vannak gondjaink, hisz köztudott, hogy a 20-30 évvel ezelőtti rossz minőségű papíranyag törékennyé vált, a tinta megfakult. b) Céh-levelek, papíron, pergamenen, bőrön, amin nemcsak írásos szöveg, de gazdag színezésű díszítő ornamentumok is vannak; a kiemelt szöveg eltérő színnel. Ezek szintén törékenyek, főleg a hajtások mentén. Ha nedvesség érte vagy hő, zsugo­rodott. Penészfoltosak is lehetnek, aktív penésszel, vagy réginek nyomaival. Kezelé­sük igen összetett a papír, a tus vagy tinta, a növényi vagy fémoxid festékek, s a pe­nész, és ismeretlen eredetű foltok miatt. c) Vannak régi, muzeális értékű könyveink, a könyvnyomtatás korai vagy későb­bi időszakából, esetleg kódexek. Kézifestésű tarka, de sokszor még aranyozott, ezüs­tözött iniciálékkal, fejezetet kezdő vagy záró ornamensekkel. A könyv széthullt, mert szétmállott az összefűzésre szolgáló zsineg, a lapszélek tépettek, töröttek, az enyve­zés elporladt. Ha nedves helyen tárolták, az enyv vagy egyéb ragasztó anyag megduz­zadva kitűnő melegágyul szolgált a penészgombáknak, melyek a papíron foltokat hagytak. De egyéb szennyezéseket is találunk a könyvek lapjain. Kötésük lehet fa­tábla, pergamen, bőr, a rá dúcokkal nyomott díszítések sokszor még festettek és ara­nyozottak is. A fa kötéstáblákat szú, a pergament és bőrt egyéb múzeumi kártevők támadhatták. Sokszor találunk rajtuk ötvösművű sarokpántokat, csatokat, rézből, ezüstből. A feladat itt is többrétű, mert bár a kártevők ellen és a fém oxidációja meg­szüntetésére ha ismerünk is eljárásokat, nem valószínű alkalmazhatóságuk a bőrkötés vagy a festett díszítés miatt. A könyv lehet selyembe is kötve, mely idők folyamán szintén mállékonnyá válik. Ismerünk gyöngyökkel kivarrt biedermeier ima- és emlékkönyveket, melyek nagy ré­sze nincs megnyugtató állapotban. d) Grafikai lapok. Piszkosak, gyűröttek, szélük töredezett, berepedezett, sokszor penész- vagy ismeretlen eredetű foltokkal. 2. Textíliák. Múzeumainkban szintén számos változatban szerepelnek, s erre sincs írásos eljárás vagy kezelésmód a birtokunkban. a) Régészeti textilek, mikor fém tárgyainkon szinte csak szálakat, textil-struktú­rát találunk, amit a fémoxid őrzött meg, s nekünk az a kötelességünk, hogy meg is tartsuk a fémen. b) Ásatásból származó textíliák a középkorból. Már mérhető nagyságú darabok, esetleg díszítetlenek. De lehetnek ruharészletek, melyen cérna- vagy fémcsipke fosz­lány, fém gombok, csatok, skófiumszálas hímzések, sújtások, féldrágaköves, igazgyön­gyös csatok, boglárok vannak. Ismét többféle anyag egymás mellett, romlási fokuk is különböző. c) Viselettörténeti darabok, melyeket nemzedékeken keresztül örököltek, ládá­ban, szekrényben tárolták. Porártalom és avultság miatt törékenyek, mállékonyak, pe­nészesek lehetnek, a díszítések különböző variációival. d) Főkötők, párták. Különböző korokból, és különböző előfordulási hellyel. Ezek még kemény papírral is bélelve, enyvezve. Szintén fém dísszel, gyöngyökkel, hímzés­sel, pártatűkkel, szalagokkal stb., textil alapon, - a polgári- és a népéletből egyaránt. e) Egyházi szertartási viseletek: miseruhák, süvegek. f) Néprajzi textilek, minden előforduló anyagból: háziszőttes vagy gyári alap­anyagból (len, kender, gyapot stb.). Díszítésük a legkülönbözőbb lehet: flitterrel, gyönggyel, csipkével kivarrt, illetve selyem-, cérna- vagy gyapjúfonallal hímzett. 856

Next

/
Thumbnails
Contents