A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Muezológia - Ditróiné Sallay Katalin: Hozzászólás a múzeumi restaurálás helyzetéhez

lyülhet egy jó szakmai kapcsolat a szakfelügyelő, s rajta keresztül a Módszertani Központ, és a hálózatukhoz tartozó, hasonló munkát végző dolgozók között. Ahogy a szakmuzeológusok szakfelügyelői is bizonyos érdeket, a szakágazatukhoz tartozó anyag rendszeres, tervszerű feldolgozását tűzik célul, ugyanez az érdekképviselet mu­tatkozhat meg restaurátori szinten, mivel eddig a restaurátorok érdekeit igen kevesen nézték és képviselték. Korábban a Minisztérium Főosztályán belül függetlenített szakfelügyelők voltak,, ma már ez megszűnt, ugyanis a korábbi gyakorlat szerint egy-egy országos múzeum­ban dolgozik az, aki saját munkája mellett a rábízott terület szakmai ellenőrzésével, muzeológiai, tudományos munkatervekkel és eredményeivel is foglalkozik mint szak­felügyelő. Az országos múzeumban a szakfelügyelettel megbízott dolgozónak hatás­körébe nem tartoznak a saját munkahelyének azonos szakágazatú munkatársai. Az országos múzeumokat szakfelügyelet terén bázis-intézményeknek tekinthet­jük, ennek analógiájára: ha a restaurátoroknak is van egy csúcs-szerve, annak dol­gozói feltétlenül alkalmasak arra is a kutató munka mellett, hogy egy-egy terület fel­ügyeletét rájuk bízzák. Ez a kezdeményezés ha nem válik formálissá, és hatáskörük is kialakul, igen gyümölcsöző lehet további munkánkban. Az országos múzeumokban restaurátori osztályok is vannak, de ezek az osztályok nem lehetnek azonos elbírálá­súak a Múzeumi Restaurátor és Módszertani Központtal, mivel feladataik, szerveze­ti felépítésük, pozicionális helyzetük inkább a vidékiekhez hasonló. Tehát a restaurá­torok szakmai felettes szervének a Módszertani Központot kell tekintenünk országos múzeumokban csakúgy, mint vidéken, különben a restaurátori szakmai felügyelet te­rén egy nem megfelelő kettősség jönne létre. Arra kellene törekedni, hogy a Módszertani Központ személyi bővítése során ebben az irányító intézményben minden muzeológiai ágazatnak - anyagféleségenként - legyen kiváló szaktudású képviselője. A szakosítást elsősorban itt kellene végrehaj­tani úgy, hogy külön-külön csoport foglalkozna kerámiákkal, minden fajta fémmel, fával, bőrökkel, textíliákkal, szaruval és csontokkal, üvegekkel stb. Tehát olyan anya­gokkal, amelyek a múzeumi gyűjteményekben előfordulnak, s a csoportok a történe­lem előtti koroktól kezdve napjainkig foglalkoznának a tárgyakkal anyaguk szerint, mivel a restaurátori, konzervátori munkában nem a tárgy kora, hanem a tárgy anya­ga, romlási foka, összetétele az irányadó. (Azért mondunk itt „csoportokat", mert a számítás szerint kb. 50 főre felfejlesztett csoportból a mintegy 20-30 fős kutatórészleg­ben feltehetőleg nem egy ember, hanem nyilván több fog dolgozni azonos tárgykör­ben.) Ha ellenvetésül lenne aki kifogásolná, hogy az illető szakfelügyelő csak a kerá­miákkal, vagy pl.: fémekkel foglalkozik behatóbban, vidéken pedig zömmel általá­nos, és nem szakosított restaurátorok vannak, annak szabad legyen már itt válaszol­nunk egy példával. Mondjuk egy vidéki múzeumban van képzőművészeti gyűjtemény, melynek kezelője művészettörténész. Tételezzük fel, hogy az a vidéki képzőművészeti anyag tartalmaz magyar és külföldi mesterek jeles müveit, de nemcsak olajfestmé­nyeket, hanem grafikákat, metszeteket, sőt szobrokat, kisplasztikákat, talán még tá­vol-keleti grafikai- vagy festmény anyagot is. Mindezek egyetlen szakfelügyelő ha­táskörébe tartoznak, de senki sem vonja kétségbe, hogy nem értenek hozzá, s emiatt nem látják el jól feladatukat. Hasonló a helyzet a természettudományi ágazat szakre­ferenciája esetében is, mert állattani, növénytani preparátumok, rovar- és lepkegyűj­temény, ásványtani anyag stb. együttese alkotja a gyűjteményt. 10. Továbbképzés. Utánpótlás kérdése. Főiskolai képzés, főiskolai felvétel örömmel vettük tudomásul, hogy hosszú, fáradságos munka eredményeképpen a Képzőművészeti Főiskolán megindult - keresztfélévvel - az általános restaurátor-kép­zés. Ez elsősorban a Restaurátor Központ munkatársainak jelent megnövekedett felada­tot, mivel elsősorban ők jönnek számításba mint előadók, a néhány „külső" munka­társ mellett, akik országos múzeumok restaurátori osztályain dolgoznak. A Restaurá­850

Next

/
Thumbnails
Contents