A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Természettudomány - Aradi Csaba–Dévai György–Fintha István–Horváth Klára–Bancsi István–B. Tóth Mária–Ötvös János: Tanulmányok Haláp élővilágáról

1970. VI. 17., X. 4., XII. 7.; H/8: 1970. VII. 26.; H/9: 1970. VII. 2., X. 4., 1971. IL 10., IV. 5.; H/10: 1970. X. 4.; H/11: 1970. VI. 17.; H/12: 1970. X. 4.; H/13: 1970. X. 4.; H/15: 1970. VII. 26., XII. 7.; H/16: 1971. II. 10.; H/17: 1970. X. 4., 1971. IV. 5.; H/18: 1970. VII. 2.; H/19: 1970. VII. 2. A legalkalmazkodóképesebb és legelterjedtebb Copepoda (Ponyi J. 1962; Meuche, A. 1939). Ennek megfelelően érthető, hogy a vizsgálati területen mind előfordulás, mind egyedszám tekintetében nagyon gyakori volt. Eucyclops speratus (Lillj.) H/l: 1971. II. 10.; H/8: 1970. XII. 7.; H/9: 1970. XII. 7.; H/14: 1970. XII. 7.; H/16: 1970. XII. 7.; H/17: 1970. X. 4., XII. 7. Jóval kevesebb helyen és sokkal kisebb egyedszámmal gyűjtöttem, mint az előző fajt. Macrocyclops fuscus (Jur.) H/9: 1970. VII. 26., 1971. II. 10. Csak kevés példányt találtam. Megacyclops viridis (Jur.) H/l: 1970. VI. 17., VII. 26., X. 4.; H/2: 1970. VI. 17., 1871. IV. 5.; H/3: 1970. VI. 17., VII. 26., X. 4., XII. 7.; H/4: 1970. VI. 17., VII. 26., 1971. II. 10.; H/5: 1970. X. 4., XII. 7., 1971. II. 10., IV. 5.; H/6: 1970. X. 4., XII. 7.; H/8: 1971. II. 10., IV.5.; X. 4., XII. 7., 1971. II. 10., IV. 5.; H/6: 1970. X. 4., XII. 7.; H/8: 1971. II. 10., IV. 5.; X. 4., XII. 7., 1971. II. 10., IV. 5.; H/6: 1970. X. 4., XII. 7.; H/8: 1971. II. 10., IV. 5.; H/9: 1970. VII. 2., X. 4., 1971. II. 10., IV. 5.; H/lO: 1970. VII. 2., X. 4., XII. 7., 1971. II. 10., H/12: 1970. X. 4.; H/13: 1970. X. 4., 1971. II. 10.; H/14: 1970. VII. 2., VII. 26., XII. 7., 1971. II. 10., IV. 5.; H/16: 1970. VI. 17., VII. 26.; H/17: 1971. IV. 5.; H/19: 1970. VII. 26. Vizsgálati területünkön nemcsak előfordulását, hanem egyedszámát tekintve is igen gyakori volt. Metacyclops gracilis (Lillj.) H/5: 1970. VII. 26.; H/10: 1970. VII. 2. Mindkét mintavételi helyen tömegesen fordult elő. Megyeri J. a faj előfordulását bátorligeti lápvizekből (1953), a szegedi Fehértóból (1950) és holtágakból (1961) említi. Thermocyclops dybowskyi (Lande) H/3: 1970. VII. 26.; H/4: 1970. VI. 17., H/15: 1970. VI. 17., VII. 26.; H/9: 1970. VII. 2.; H/10: 1970. VII. 2. A H/5 és H/10 mintavételi helyeken tömegesen fordult elő, a H/3, H/4 és H/9 mintavételi helyeken viszont csak kevés példányt találtam. Az egyes mintavételi helyek Cladocera és Copepoda faunája sem faj-, sem egyedgazdagnak nem mondható. A H/l, H/2, H/3 és H/4 mintavételi helyek kisrák faunája egymáshoz nagyon hasonló, ami érthető is, hiszen ezek a mintavételi helyek a vegetációperiódus egy részében összeköttetésben állnak egymással. A H/l mintavételi helyen 10, a H/2 helyen hét, a H/3 helyen 13, a H/4 helyen 15 fajt sikerült kimutatnom. Ez a fajszámemelkedés jól magyarázható a mintavételi helyek környezettani felméréseinek ismeretében (vö. pl. vízmélység, vízinövényzet gazdagsága, iszap szerkezete). Tekintettel arra, hogy a négy mintavételi hely mindegyike asztatikus vízforgalmú kisvíznek minősíthető, érthető, hogy e helyek Cladocera és Copepoda faunájának legjellemzőbb fajai pl. a Ceriodaphnia megops, a Daphnia curvirostris, a Scapholeberis aurita, az Alonopsis ambigua, a Diacyclops bicuspidatus. A H/5 mintavételi helyről 15 fajt mutattam ki. Annak ellenére, hogy ez a mintavételi hely szemisztatikus vízforgalmú, részleges kiszáradása indokolja, hogy itt is megtaláltam olyan fajokat, mint pl. a Ceriodaphnia megops, Scapho6 Déri Múzeum 81