A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974 (Debrecen, 1975)

Természettudomány - Aradi Csaba–Dévai György–Fintha István–Horváth Klára–Bancsi István–B. Tóth Mária–Ötvös János: Tanulmányok Haláp élővilágáról

leberis aurita, Alonopsis ambigua, Cyclops strenuus, Metacyclops gracilis, Thermocyclops dybowskyi, bár meg kell említeni hogy pl. a Daphnia curvirostris hiányzott. A H/6-H/10 mintavételi helyek a Debrecen-Nyírábrány közötti vasútvonal É-i oldalán húzódó, egymástól elszigetelt kubikgödrök. A H/6 mintavételi helyről gyűjtött mintákból összesen kilenc fajt határoztam meg, a H/7 helyről szintén kilenc, a H/8 helyről 12, a H/9 helyről 14, míg a H/10 helyről 22 faj került elő. A H[6 mintavételi hely szemisztatikus, a H/7-H/10 helyek pedig asztatikus vízforgalmú tömpölyök. Ennek megfelelően ezeken a mintavételi helyeken is (hasonlóan a H/l-H/5 helyekhez) a legjellemzőbb fajok a Daphnia curvirostris, Ceriodaphnia laticaudata, Alonopsis ambigua, Eudiaptomus vulgaris, Mixodiaptomus kupelwieseri, Cyclops strenuus, Diacyclops bicuspidatus, Thermocyclops dybowskyi. A H/11 mintavételi hely kimondottan asztatikus vízforgalmú, pocsolya jellegű kisvíz, melyben csak a hóolvadások és a nagyobb esőzések után gyűlik össze víz. Ennek megfelelően érthető, hogy mindössze négy fajt sikerült innen kimutatnom. Ezek között szerepel a Daphnia curvirostris is, melyet 1970. VI. 17-én nagy egyedszámmal gyűjtöttem. A H/11 mintavételi helyhez hasonló, asztatikus jellegű, tömpöly típusú, de lényegesen állandóbb vizű H/12 helyről 10 faj került elő. E helyre is legjellemzőbbnek a Daphnia curvirostris, a Mixodiaptomus kupelwieseri, a Cyclops strenuus, a Diacyclops bicuspidatus jelenléte mondható. A H/13 mintavételi hely halápi viszonylatban nagy kiterjedésű, szemisztatikus vízforgalmú tömpöly. Bár faunája nem különbözik lényegesen az „átlagos" halápi faunától, szemisztatikus jellegére utal a Graptoleberis testudinaria és a Schapholeberis mucronata jelenléte. Erről a mintavételi helyről 13 fajt mutattam ki. A H/14 mintavételi helyen vett mintákból 15 fajt határoztam meg, melyek zöme átlagosan elterjedt, közönséges szervezet. Az egyedszám általában igen csekély volt, s csak a Chydorus sphaericus ill. a Megacyclops viridis fordult elő nagyobb mennyiségben. A H 15 mintavételi hely asztatikus vízforgalmú pocsolya. Mindössze hat fajt sikerült innen kimutatnom. Ezek közül viszont a Daphnia curvirostrist három alkalommal, a Moina rectirostrist pedig egy alkalommal tömegesen gyűjtöttem. Ennek valószínű oka az állati eredetű szennyeződésekből következő jó tápanyagellátottság, amire a Moina rectirostris jelenléte is utal. A H/16-H/19 mintavételi helyek szemisztatikus ill. asztatikus vízforgalmú belvízlevezető csatornák. Ezekre a mintavételi helyekre egyaránt jellemző, hogy mind faj-, mind egyedszám tekintetében igen szegényesek. A H/16 helyen hat, a H/17 helyen tíz, a H/18 helyen szintén tíz, míg a H/l9 helyen mindössze négy faj került elő. A halápi vizek Cladocera és Copepoda faunájának felmérése során összesen 36 (24 Cladocera és 12 Copepoda) fajt sikerült kimutatnom. A mindenütt gyakori, széles körben elterjedt fajok (pl. Chydorus sphaericus, Eucyclops serrulatus) mellett a halápi vizek jellegének, típusának megfelelően a Cladocera és a Copepoda fauna nagyobbrészt az asztatikus vízforgalmú kisvizekre kifejezetten ill. elsősorban jellemző fajokból (pl. Daphnia curvirostris, Alonopsis ambigua, Eudiaptomus vulgaris, Mixodiaptomus kupelwieseri, Cyclops strenuus; Ceriodaphnia laticaudata, Ceriodaphnia megops, Scapholeberis aurita, Scapholeberis kingi, Dunhevedia crassa, Diacyclops bicuspidatus, Metacyclops gracilis, Thermocyclops dybowskyi) tevődik össze. 82